A hegybírók a hegyközségi rendszer alappillérei - mondta Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Országos Hegybírói Értekezleten csütörtökön, Budapesten.
A helyettes államtitkár kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2015-ben indította Eredetvédelmi Programját, amelynek kettős célja van: a Magyarország számára oltalom alatt álló földrajzi árujelzők számának növelése, valamint a már meglévő eredetmegjelölésekben és földrajzi jelzésekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. A szőlő-bor ágazat számára elsősorban a második célkitűzés bír jelentőséggel, hiszen a legtöbb termőhely neve már oltalommal bír. Stratégiai cél a névhasználati szabályok, vagyis a termékleírások felülvizsgálata.
Gál Péter megjegyezte: a földrajzi árujelzők használata jó eszköz lehet a termelők kezében jövedelmük növelésére, amennyiben tudatosan teszik azt. A magyar bor eredetvédelmi rendszerében több olyan nevet is találunk, amelynek szabályozása arról tanúskodik, hogy az érintett közösség még nem gondolta át, hova pozícionálja a piacon az adott névvel megjelenő termékeket. Ezekben a kérdésekben kulcsszerepet kapnak a termelői közösségek, és ezáltal nagy feladat hárul a hegybírókra is.
Az FM által az idén elindított, 10 állomásos Eredetvédelmi Országjárás ezekre a kérdésekre kívánja felhívni a termelők, termelői közösségek figyelmét, egyben technikai segítségnyújtást biztosítva a továbblépéshez.