Újabb három évig finanszírozza a kormány országszerte a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működését - jelentette be Czibere Károly.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Siketvakok Országos Egyesületének (SOE) V. kerületi irodájában tartott sajtótájékoztatón elmondta: az előző hároméves finanszírozási időszak március 31-én járt le, ezért még januárban pályázatot írtak ki a következő időszakra. A támogatásnak köszönhetően idén áprilistól 2021. március 31-éig 22 szervezet, 19 megyei és három budapesti biztosítja majd az érintetteknek a szolgáltatást, amelyre évente 420 millió forintot szán a kormány.
A támogatásból a szervezetek évente 36 ezer órában tudják ingyen biztosítani a szolgáltatást, ez fejenként 120 órát jelent - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte, 2010-ben még csak 200 millió forint állt rendelkezésre a jelnyelvi tolmácsszolgálatok támogatására, ezt az összeget sikerült azóta megduplázni.
Czibere Károly külön kitért arra, hogy a pályázaton évi 17 millió forintot nyert el az siketvakok egyesülete, amely a kormány kiemelt partnere, ezért az elmúlt négy évben 21-ről 27 millióra nőtt az éves költségvetési támogatása.
A kormány elkötelezett amellett, hogy a fogyatékos embereknek megteremtse a teljes, önálló és autonóm élet feltételeit, hogy a társadalom egyenjogú és egyenrangú tagjai lehessenek. Ehhez a legfontosabb feltétel a kommunikáció akadálymentesítése, ezért fontos a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás biztosítása, amelyet a kormány több lépésben is támogatott - mondta az államtitkár.
Az alaptörvénybe foglalták például 2011-ben, hogy a jelnyelv a magyar kultúra része, tavaly pedig november 9-ét a magyar jelnyelv napjává tették. Emellett folyamatosan fejlesztik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) által kifejlesztett Kontakt jelnyelvi videó-tolmácsszolgáltatást - sorolta az intézkedéseket.
Kedves Éda, a SOE ügyvezetője arról beszélt, hogy a 2009-es jelnyelvi törvény egyik célcsoportja a siketvak emberek, akiknek speciális kommunikációs rendszerre van szükségük. 2015-ig csak az egyesület tudta ezt országosan biztosítani. Akkor azonban az Emmitől támogatást kaptak szakemberképzésre, és ennek eredményeképpen minden megyei tolmácsszolgálathoz kerültek olyan szakemberek, akik ismerik ezt a kommunikációs technológiát.