Fennállásának századik évfordulóját ünnepli idén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, milyen jelentős mértékben változott a társadalom hozzáállása a fogyatékossággal élőkhöz az elmúlt években.
Míg korábban csak a hiányosságaikról esett szó, mára sikerült elérni, hogy erőforrásként tekintsenek rájuk - emelte ki az államtitkár. Ennek elérésben jelentős szerepe volt és van a hitelesen működő érdekképviseleti, -védelmi és -érvényesítési civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan támogatják a fogyatékos emberek autonóm életét - fűzte hozzá.
Czibere Károly a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának ügyét közös ügynek nevezte, amely csak a kormány és a civil szervezetek intenzív együttműködésével valósulhat meg. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy a fogyatékos emberek aktív, látható és hallható, egyenjogú és egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak - fogalmazott az államtitkár.
Az eddig elért eredmények közül kiemelte a felnőttkorban látássérültté vált embereket támogató rehabilitáció rendszerének fejlesztését, amelynek köszönhetően már nem csak Budapesten elérhető ez a szolgáltatás.
Emellett idén a duplájára emelik a segítő és terápiás kutyák kiképzésére fordított összeget, valamint elindul a látássérültek infokommunikációs akadálymentesítését célzó Távszem projekt is. Egy uniós pályázaton keresztül 3,3 milliárd forintos támogatást kapnak a család- és gyermekjóléti központok, hogy segítsenek és információt nyújtsanak a látássérült embereknek és családtagjainak.
A centenáriumi év csütörtöki budapesti nyitóünnepsége előtt Nagy Sándor, a szervezet elnöke azt mondta, immár száz éve dolgoznak kitartóan azért, hogy javítsák a látássérültek életminőségét, megteremtsék önrendelkezésük feltételeit és segítsék társadalmi beilleszkedésüket.
A - jelenleg 22 tagszervezetet tömörítő - MVGYOSZ elnöke elmondta, már a szervezet 1918-as megalakulása előtt is voltak olyan egyesületek, amelyek a látássérültekkel foglalkoztak. Ilyen volt például az 1856-ban már működő Pesti Vakok Intézete, később a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd pedig az 1896-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egylet.
Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a kormány a "semmit róluk nélkülük" elvet követi a fogyatékossággal élőket érintő munkája során, vagyis mindig kikéri az érdekképviseleti szervezetek véleményét a döntései előtt.
Példaként elmondta, hogy a kormányzati tájékoztató kiadványok összeállításakor segítséget kértek az MVGYOSZ-től, hogy eljuttathassák az információkat a Magyarországon élő mintegy kilencvenezer látássérült emberhez.
Kitért arra is, hogy a kormány döntésének köszönhetően január elsején 27-ről 5 százalékra csökkent a Braille-nyomtató és -kijelző áfája, valamint évről évre emelik a vakok szövetségének költségvetési támogatását is. Míg 2010-ben 97 millió forintot kapott a szervezet, idén már 195 millió forinttal támogatják.
Nyitrai Zsolt felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét, amelyet Braille-írásos formában is átadott a szervezet elnökének. A kormányfő háláját fejezte ki, amiért a szervezet már egy évszázada dolgozik azért, hogy a mindennapokban hatékonyan csökkenjen a látássérültek kiszolgáltatottsága, valamint támogatja a vakok és gyengénlátók kultúrához és szórakozáshoz jutását.
Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője bejelentette, hogy a szervezet hangoskönyvtárát idén száz könnyvel tervezik gyarapítani, valamint Bodor Tibor színész után nevezik el, aki mintegy kilencezer órányi anyagot olvasott fel élete során.
A centenáriumi évben - amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, nagykövetei Szendi Szilvia és Peller Károly színművész - a szervezet rendez sportprogramokat, operettgálát, nemzetközi konferenciát és vakvezető kutyás eseményt is - tette hozzá.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.