Az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (FRA) jelentése, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala, 2015 című kiadványa is igazolja, hogy láthatóak a 2011-ben elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megvalósításának eredményei – mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság évzáró ülésén.
Czibere Károly ismertette a kormányzati tevékenység összehangolása érdekében ülésező bizottság előtt, hogy az európai mezőnyben a három legfontosabb mutatóban Magyarország a legjobbak között, az első-második hely környékén van. A vizsgált országok közül messze a legmagasabb arányban Magyarországon járnak a négyéves roma gyerekek óvodába: 93 százalékuk, miközben Csehországban és Szlovákiában csupán a harmaduk. De a romák foglalkoztatási adatai is a magyar stratégia sikerét mutatják: Magyarországon 44, Csehországban 38, Szlovákiában 25, Horvátországban pedig 10 százalékuk dolgozott a felmérést megelőző négy hétben.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a KSH adatai szerint 800 ezerrel csökkent a valamilyen szegénységi faktorral veszélyeztetettek száma. Hangsúlyozta, a mélyszegénységben élők száma félmillióról 185 ezerre csökkent, és külön örömtelinek nevezte, hogy a gyermekszegénység mértéke is mérséklődött.
Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár elmondta, a felzárkózási stratégia intézkedési terve Európában egyedülálló. A bizottság folyamatosan értékeli az elmúlt évek felzárkózási programjait, megvizsgálják az intézkedések előrehaladását, segítve ezzel a kormányzati munkát.
Schanda Tamás, az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapokban számos felzárkózási programban történt előrelépés, megjelent a Tanoda program folytatásáról szóló pályázat elindultak a hátrányos helyzetű gyermekeket segítő gyerekesély programok. A támogatások segítségével még 50 további Biztos Kezdet Gyerekház jöhet létre, ezenfelül az ezer főnél kisebb lélekszámú települések, falvak a "Jó kis hely" elnevezésű gyermekházak létesítésére 3,5 milliárd forintot fordíthatnak.