Magyarország kormánya elítéli a szegregációt, amelyet a magyar törvények is tiltanak. Minden esetben, amikor bebizonyosodik a szegregáció, annak felszámolására minden szükséges intézkedést megteszünk. Az EMMI által 2013 júniusában megalakított Antiszegregációs Kerekasztal fő feladata a szegregáció megszüntetésére irányuló javaslatok megfogalmazása.
A kerekasztal gyakorlati tapasztalattal rendelkező tagokból áll, csak úgy, mint az Antiszegregációs munkacsoport a méltányos oktatásért, amelynek eredményei már látszódnak, és a sajtóban megjelent nyilatkozatokkal ellentétben őszinte párbeszéd és magas színvonalú szakmai munka folyik a megbeszéléseken. A kerekasztal 19 tagú testülete az idei évben is folytatja munkáját. A tagok között olyan elismert szakértőkkel, mint Berki Judit, Dr. Szűcs Norbert, Bódis Kriszta, Vecsei Miklós, K. Nagy Emese, Derdák Tibor és emellett még számos, a témában jártas és a hátrányos helyzetűekért tenni akaró szervezet képviselője. Az index cikkének állításával szemben a Kerekasztalnak nem volt Tagja a TASZ, Helsinki Bizottság és a NEKI sem, L. Ritók Nóra pedig a tagoknak küldött levelében nem a rendelettervezet tartalmával indokolta a kilépését.
Az Antiszegregációs Kerekasztal számos eredményt ért el, amelyek a résztvevők javaslatait figyelembe véve születtek meg, többek között a köznevelésről szóló törvény szövegszerű kiegészítése, amelyet az Országgyűlés elfogadott. A köznevelési törvény továbbra sem enged eltérés a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés általános tilalma alól, a hivatkozott 2014. decemberi módosítás pedig az állítással ellentétben éppen hogy a szegregáció csökkentését, a korábbi jogszabályi lehetőségekkel való visszaélés lehetőségének megakadályozását szolgálja. A sajtóban említett törvény-módosítás az egyenlő bánásmódról szóló törvény keretei között végre részletszabályokat alkot, amely garantálja, hogy a felhatalmazásával elkészítendő kormányrendelet a korábban hatályos jogszabályi kereteken és alapjogvédelmi szinten nem változtat, a jogellenes elkülönítést (szegregációt) tiltó szabályokat nem enyhíti, az erre vonatkozó kimentési okokat nem terjeszti ki. A felhatalmazás alapján készülő, az Antiszegregációs Kerekasztal tagjai számára már hozzáférhető rendelet részletszabályokat fog tartalmazni, amelyek éppen az alapjogvédelem teljesülését hivatottak szolgálni.
A kerekasztal további eredménye a megyei antiszegregációs referensek munkakörének létrehozása a KLIK SZMSZ-ében, valamint több megyei jogú nagyvárosban a deszegregációs munka megkezdése. Elkészült a megyei jogú városokra vonatkozó koncepció, amelyet a kerekasztal tagjai számára bemutattak, valamint a Kerekasztalon most vitaanyagként bemutatott Középtávú Antiszegregációs Stratégia, ami a tagok elismerését is kivívta. A következő ülésre február közepén kerül sor.