Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a tanácskozáson elmondta, a kerekasztal tagjai által felvetett kérdésekben a felzárkózásért és a köznevelésért felelős államtitkárság rendszeresen együttműködött a testülettel, ennek köszönhetően szakmai konszenzus alakult ki számos vitás kérdésben.
Czibere Károly hangsúlyozta, az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (FRA)jelentése szerint a legmagasabb arányban Magyarországon járnak a négyéves roma gyerekek óvodába, 93 százalékuk, miközben Csehországban és Szlovákiában csupán a harmaduk.
Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár az antiszegregáció szempontjából példaértékűnek nevezte a Bihari kistérségben létrejött együttműködést, amely a helyi problémákra helyi választ ad az egyház és a civil szervezetek, valamint a döntéshozók közös munkájának köszönhetően. A helyettes államtitkár szerint a kerekasztalnak hangsúlyos szerepe volt abban, hogy a Tanoda programok újabb pályázati kiírását széles szakmai körben tudták egyeztetni és a gyors reakciónak köszönhetően még az idén megjelent, így kétmilliárd forintra pályázhatnak a régóta működő tanodák. Az idei évben fontos lépés volt, hogy a kormány javaslatot tett az Országgyűlésnek, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslatot vitassa meg. Az Európai Bizottsággal egyeztetett formában törvénymódosításra kerülhet sor. A kormány további garanciákat vállal arra, hogy ne alakulhasson ki szegregáció az egyházi iskolákban, illetve a nemzetiségi iskolákban sem lehet gyenge minőségű oktatás.
Az Antiszegregációs Kerekasztal 2013-ban alakult azzal a konkrét céllal, hogy a kormányzati és a civil szakmai szereplők által egy olyan közösen készített, megegyezésen alapuló dokumentumot hozzon létre, amely közös javaslatokat fogalmaz meg az oktatási szegregáció megszűntetésének lehetőségeire. A Kerekasztal 2017-ben is folytatja a munkáját.