Magyarország kezdeményezésére a roma gyermekek minőségi oktatáshoz való hozzáféréséről, valamint a kora gyermekkori nevelést segítő programokról tartottak szemináriumot Magyarország Európai Unió melletti állandó képviseletén. A szeminárium közvetlenül megelőzte az Európai Roma Platformot.
A rendezvényen részt vett és megnyitó beszédet mondott Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke, valamint Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, aki beszédében kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia előrehaladását nemzetközileg is elfogadott mérőszámok bizonyítják.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy október 26-án Az uniós roma keretstratégia lehetőségei a fejlesztések támogatásában című V4-es konferencián a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) egységesen nyilatkoztak a felzárkózáspolitika, és ezen belül az uniós roma keretstratégia jelentőségéről, hangsúlyozva a nyomonkövetés és a fejlesztések folyamatosságának fontosságát és a felzárkózási programok támogatásának szükségességét az uniós fejlesztési keretek tervezésében.
Az államtitkár elmondta, a magyar kormány elkötelezett abban, hogy gyermekeink minden, az életkoruknak megfelelő segítséget megkapjanak szellemi, lelki, testi fejlődésükhöz. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek tekintetében fokozott felelősségünk van, hogy ne kallódjanak el, és mindegyikük számára megteremtsük az esélyt a felemelkedésre. A kormány számára alapvető szempont, hogy minél korábbi életkorban eljuttassuk a leghátrányosabb helyzetű gyerekekhez a valódi esélyteremtő lehetőségeket. A támogatási lánc a születéstől az egyetemi évekig tart, az életutat folyamatosan végigköveti.
Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament alelnöke előadásában ismertette a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia eredményeit. Elmondta, hogy a magyar felzárkózási stratégia a születéstől az egyetemi évekig támogatja a hátrányos helyzetű fiatalokat, az életútjukat folyamatosan végig követi. A korosztályoknak szóló programokat úgy fűzi fel, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára minél erősebb védőhálót feszítsen, és lehetőségeket adjon a megkapaszkodásra. A sikeres programok között említette a Biztos Kezdet Gyerekházakat, a 31 járásban zajló, szegény családokban élő gyerekek felzárkózási esélyeinek növelésére indított gyerekesély programot, azt a 273 tanodát, ahol mintegy 9000 tanuló komplex személyiségfejlesztése és hátrányainak kompenzálása folyik, valamint a közös jövőt építő cigány értelmiség képzése érdekében létrehozott Roma Szakkollégiumi Hálózatot.
Az oktatással és társadalmi felzárkózással foglalkozó szakemberek számára szervezett szeminárium célja az volt, hogy az Európai Bizottság, valamint négy ország – a Bolgár Köztársaság, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság és Magyarország – képviselői bemutassák a Nemzeti Roma Integrációs Stratégiák Európai Uniós Keretéhez és az Európai Unió Oktatás és Képzés 2020 stratégiai keretéhez kapcsolódóan tett intézkedéseiket a roma gyerekek, fiatalok oktatásának támogatása, elősegítése érdekében.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy különösen fontos elősegíteni és támogatni azt, hogy a roma gyerekek, fiatalok társaikkal együtt magas minőségű oktatásban és ennek részeként kora gyerekkori fejlesztésben részesüljenek. Többen hangsúlyozták az óvoda, a tanárképzés, valamint a különböző szakterületek közti együttműködés fontosságát. A roma gyerekek minőségi oktatáshoz való hozzáférésének előmozdítása érdekében további erőfeszítések szükségesek, mind európai szinten, mind pedig az érintett országokban, és a megkezdett munkát folytatni kell.