A visegrádi országok (V4) egybehangzóan fontosnak nevezték az uniós roma keretstratégia végrehajtását. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár „Az uniós roma keretstratégia lehetőségei a fejlesztések támogatásában” című V4 konferencián elmondta, a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia előrehaladását nemzetközileg is elfogadott mérőszámok bizonyítják.
A stratégiai folyamat, a stratégia nyomán megvalósuló fejlesztések is jól mutatják a felzárkózáspolitika fontosságát az Európai Unión belül.
Czibere Károly beszédében kiemelte, az uniós roma keretstratégia kulcsfontosságú pontja a roma gyermekek koragyermekkori nevelése. Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy gyermekeink minden, az életkoruknak megfelelő segítséget megkapjanak szellemi, lelki, testi fejlődésükhöz. A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek tekintetében fokozott felelősségünk van, hogy ne kallódjanak el, és mindegyikük számára megteremtsük az esélyt a felemelkedésre. A kormány számára alapvető szempont, hogy minél korábbi életkorban eljuttassuk a leghátrányosabb helyzetű gyerekekhez a valódi esélyteremtő lehetőségeket. A támogatási lánc a születéstől az egyetemi évekig tart, az életutat folyamatosan végigköveti.
Az államtitkár hangsúlyozta, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a roma gyermekek hozzáférjenek a minőségi oktatáshoz, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés, illetve ne különítsék el őket. Az Európa 2020 stratégiának megfelelően a tagállamoknak szélesíteniük kell a roma gyerekek hozzáférését a minőségi koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz, és csökkenteniük kell a középiskolát idő előtt elhagyók számát. Magyarországon a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, és már a korábban született Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia kiemelten foglalkozik ezzel a kérdéssel, elsősorban a szegény, hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekekre fókuszálva.
Magyarország a tagállamok közül elsőként készítette el, és 2011. december elején benyújtotta a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, amely a nemzeti roma integrációs stratégiák uniós keretrendszerére vonatkozó bizottsági közlemény szem előtt tartásával készült. A kormány 2014-ben áttekintette és frissítette a stratégiát, melynek végrehajtása 3 éves intézkedési tervek keretében történik, és haladásáról évente kormányjelentés készül, amelyet a stratégia monitoringrendszere alapoz meg.
A konferencián a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) egységesen nyilatkoztak a felzárkózáspolitika, és ezen belül az uniós roma keretstratégia jelentősége kapcsán, hangsúlyozva a nyomonkövetés és a fejlesztések folyamatosságának fontosságát és a felzárkózási programok támogatásának szükségességét az uniós fejlesztési keretek tervezésében.