A Tanoda munkacsoport tevékenységének ismertetésével, valamint Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkárának bemutatásával folytatódott az Antiszegregációs Kerekasztal munkája.
Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára tájékoztatta a tanács tagjait, hogy lezajlott a Tanoda munkacsoport első ülése, amelyben jelenleg egy 10 lépésből álló javaslaton dolgoznak, a munkacsoport következő ülése jövő héten lesz, a hosszútávú cél a tanodák rendszerbe illesztése 2019-től.
A 2011-ben elfogadott társadalmi felzárkózási stratégiában az oktatás területén kiemelt szerepe van a végzettség nélküli iskolaelhagyással szembeni harcnak. Ennek egyik kiváló eszköze a Tanoda program, amely a képességek kibontakoztatását, a tehetséggondozást, az iskolai eredményesség növelését segíti elő. 2018-ig így összesen 7,3 milliárd forintból mintegy 270-280 tanodát tud támogatni a kormány.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára bemutatkozott az Antiszegregációs Kerekasztal tagjai számára. Maruzsa Zoltán tájékoztatta a tagokat a Klebelsberg ösztöndíjról, a gyakorlóiskolák számáról, helyzetéről, a pedagógusképzést érintő fejlesztésekről – különös tekintettel a gyakorlati képzésre. A helyettes államtitkár kezdeményezte egy olyan egyeztetés megrendezését a tanárképzési központok gyakorló iskolákat működtető vezetőivel és a kerekasztal-tagok meghívásával, amely alkalmat adna az információk megosztására, a szakértői tapasztalatcserére többek között arra vonatkozóan, hogy milyen további tartalmi elemek beépítése lehet szükséges a pedagógusképzésben, illetve a gyakorlati képzésben.
A kerekasztal tagjai sajnálattal vették tudomásul, hogy az Antiszegregációs Kerekasztaltól távozott két szakértő.Az Antiszegregációs Kerekasztal és az ott folyó munka ahhoz segít hozzá, hogy ne elkülönült és szembenálló táborok véleménycsatájáról szóljon a társadalmi integráció ügye, hanem közös megoldáskeresésről. A megoldáskeresésben a kormány számára partnerek a fenntartók, az iskolák, az önkormányzatok, a nemzetiségi szervezetek, számos civil szervezet és az egyházak is.
Az Antiszegregációs Kerekasztal 2013-ban alakult azzal a konkrét céllal, hogy a kormányzati és a civil szakmai szereplők által egy olyan közösen készített, megegyezésen alapuló dokumentumot hozzon létre, amely közös javaslatokat fogalmaz meg az oktatási szegregáció megszűntetésének lehetőségeire.