A szociális ágazatban a bérek átlaga idén eléri a 200 ezer, jövőre pedig a 230 ezer forintot - mondta Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Máltai Szeretetszolgálat krisztinavárosi hajléktalancentrumában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a hajléktalanellátásban 9600 hely van, ezt a krízisidőszakban 11 100-ra növelte a kormányzat. A területen 2300 ember dolgozik, 90 százalékuk szakmai munkakörben, 62 százalékuk felsőfokú végzettségű.
Hozzáfűzte: miután a hajléktalanellátásban "arányaiban többen vannak a felsőfokú végzettségűek, ezért a minimálbéremelés és az ahhoz kapcsolódó ágazatipótlék-emelkedés együttes hatásaként a hajléktalanellátásban a béremelés magasabb volt, mint a szociális ágazat egészében". Az ágazatban az elmúlt három évben 22 százalékos emelés volt, idén és jövőre további 33 százalékos átlagos béremelés lesz, amelynek eredményeként a bérek átlaga idén eléri a 200 ezer, jövőre pedig a 230 ezer forintot - emelte ki.
A március 31-én véget ért krízisidőszak tapasztalatait összegezve azt mondta: az ellátórendszer felkészülten várta a krízist és a hideg időt. A kormány mintegy 400 millió forintot biztosított a krízisidőszakra, ezt a diszpécserközpontok, valamint a 83 utcai szociális munkás szolgálat megerősítésére fordították. Az államtitkár megköszönte az önkéntesek és az ágazatban dolgozók mellett az önkormányzatok segítségét is, hiszen sok embert nem az utcán, hanem lakásában fenyeget a kihűlés veszélye, mert nem tud fűteni. Senkinek sem kellett az éjszakát az utcán töltenie helyhiány, ellátás hiánya miatt, mert a leghidegebb éjszakákon is voltak üres helyek - emelte ki.
Czibere Károly szólt arról is, hogy december 22-én elindult egy rászorulókat támogató programnak az első üteme, amelyben négyezer hajléktalan ember kap, négymilliárd forint keretösszegben, napi egy tál meleg ételt. Jelezte, a program még nem indult el az egész országban, mert néhány megyében eredménytelen volt a közbeszerzés, de azokon a területeken is kiírták azóta. 3200-3300 embernek már tudtak segíteni. Májusban pedig megjelentetik a következő krízisidőszakra vonatkozó pályázati felhívást - tette hozzá.
Fontos tanulságnak nevezte, hogy újabb kapacitásokat is meg kell nyitni. Két-három esetben előfordult ugyanis, hogy lábadozó betegnek nem akadt hely, ezért idősotthonokat vagy fogyatékkal élők otthonait kellett megkérnie arra, hogy a leghidegebb éjszakákon lássák el a beteg, hajléktalan embereket - közölte az államtitkár.
Ezt is megoldották, nem volt ellátási hiány - fűzte hozzá -, de szeretnének ebből tanulni, ezért bevezetik az úgynevezett vörös kódot. Ha ezt a minisztérium bejelenti, akkor nemcsak a hajléktalanellátáson kívüli intézményeknek is be kell majd fogadniuk hajléktalan embereket. Ennek az a feltétele, hogy a hajléktalanellátás ne tudja fogadni az adott embert, ugyanakkor ez ne váljon a más intézményben élők hátrányára.
Czibere Károly kitért arra is, hogy március közepén elindult az Elsőként lakhatás program, amelynek célja, hogy a hajléktalan emberek az utcáról, már első lépésben állandó, önálló lakhelyhez jussanak. Erre a kormány európai uniós finanszírozásban 1,7 milliárd forintot fordít, és hajléktalanokat segítő szervezetek pályázhatnak rá. Részletezte: Budapesten 300 millió a keretösszeg, és már beérkeztek az első pályázatok, a többi régióban pedig összesen 1,4 milliárd, erre május 3-ától lehet pályázhatnak hajléktalanokat segítő szervezetek.
Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régióvezetője elmondta, idén januárban háromszor annyi hívás érkezett hozzájuk, mint 2015 januárjában, sokan kértek segítséget és sok bejelentés is volt hajléktalan emberekről. Volt olyan nap, hogy nyolcvankét ilyen bejelentést kaptak - tette hozzá.