A gyermekszegénység visszaszorítására, megelőzésére és a szegény családban élő gyermekek, a tartós rászorultságban élők számának csökkentésére fókuszál az integrált térségi gyermekesély programokat támogató pályázat - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Encsen, sajtótájékoztatón.

Czibere Károly a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen kifejtette, a mintegy 24 milliárd forintos komplex programnak három eleme van: 15 milliárd forintra pályázhattak a térségi gyermekjóléti központok, amelyek pontosan tudják, hány hátrányos helyzetű gyerek él a térségben és mire van szükségük.

Ezt kiegészíti egy 5,5 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési pályázat, a pénzből egyebek mellett játszóterek, közösségi házak létesíthetők, míg 3,6 milliárd forint jut az úgynevezett kísérő programra, szakmai, módszertani háttértámogatást biztosítva.

Az ország 31 leghátrányosabb helyzetű járásának gyermekjóléti központjai és az azokat fenntartó önkormányzatok pályázhattak.

A minisztérium a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Központjával együttműködve biztosítja a program koordinációját, azt, hogy az abban résztvevő 31 járásban ugyanolyan módszertannal és megközelítéssel valósuljanak meg a több évre szóló programok.

A nyertes pályázók 400-500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásban részesülnek.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2007 és 2013 között már volt egy hasonló program, akkor 23 hátrányos helyzetű járásban sikerült olyan együttműködéseket kialakítani, olyan szolgáltatásokat kiépíteni, amelyekre eddig nem volt példa.

Az a program 42 ezer gyermekhez jutott el, a mostani - amely szeptemberben indul el - a helyi igényekre és szükségletekre reagál a korábbi időszakban indított integrált térségi gyermekprogramok tapasztalatait figyelembe véve, hozzájárul a gyermekeket sújtó nélkülözés mérsékléséhez, az iskolaérett gyerekek arányának növeléséhez és az iskolai hiányzások, valamint a köznevelési intézményekből való lemorzsolódás arányának csökkentéséhez.

Segíti továbbá a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javulását, az egészségtudatos életmód elterjesztését, a helyi közösségek kialakítását, a korábbi hátrányos helyzetű térségek integrált gyermekprogramjainak, valamint szakmai, módszertani támogatásának folytatását és bővítését.

Czibere Károly szólt arról is, hogy a kormánynak határozott alapelve: a gyerekek esélye valamennyiünk esélye, "azzal, hogy a gyerekek számára teremtünk esélyt (...), az valójában az egész településnek, a helyi közösségnek, a társadalom számára jelent esélyteremtést", reményt.

Leszögezte: ennek az összehangolt, együttműködésre épülő komplex programnak nemzetstratégiai jelentősége is van, valódi esélyt kínál arra, hogy már a gyermekkorban megakadályozható legyen, hogy ezek a gyerekek, családok lejtőre kerüljenek, és lehetőség nyílik arra, hogy a nyomor, a gyermekszegénység ne terjedjen tovább generációról generációra.

Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón köszönetét fejezte ki, hogy lehetőség nyílt a korábbi program folytatására, ez szerinte valódi esélyegyelőséget teremt a hátrányos helyzetű gyermekeknek. Mint mondta: ez a program fókuszál arra, hogy ezek a gyerekek megfelelő eséllyel induljanak az életnek.

Szeles András, az abaúji város polgármester arról szólt, hogy a halmozottan hátrányos encsi járás, kistérség a pályázaton mintegy 500 millió forintot nyert, a program, a fejlesztés 34 települést érint, a gyermekeken keresztül az ott élő nehéz sorsú családoknak jelent esélyt.

Farkas Félix, a roma nemzetiség szószólója és Barna Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Roma Területi Nemzetiségi Önkormányzat elnöke egyaránt azt emelte ki, hogy olyan kormánya van az országnak, amely szívén viseli a hátrányos helyzetű emberek, családok segítését, segítő kezet nyújt számukra a születéstől életük végéig.