Azt a nemzetet, amely nem küzd a saját szabadságáért, nem áll ki önmagáért, más nemzetek semmibe fogják venni - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Bem téren tartott március 15-i megemlékezésen.
Rétvári Bence a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésén hangsúlyozta: ahhoz, hogy a nemzetek ki tudjanak magukért állni, a nemzetek élén nem bábokra, hanem államférfiakra van szükség.
"Ma is a hősökre emlékezünk és nem a bábokra. Azokra a hősökre, akik akár az életüket is áldozták azért, hogy legyen nemzeti felemelkedés" - mondta, hozzátéve: ezek a hősök látták, hogy ez nemzeti függetlenség nélkül nem lehetséges.
Az ünnepségen megjelent több mint négyszáz ember előtt Rétvári Bence azt hangsúlyozta, hogy ma szerencsésebb időszakot élünk, nem kell meghalni a hazáért, de "kötelezettségünk élni érte".
Azért is fontos ez, mert olyan új idők köszöntöttek Európára, amelyeket korábban elképzelni se tudtunk volna. Olyan új idők, amikor akár a közép-európai népek, a visegrádi négyek, a magyarok és lengyelek Európa alakítói lehetnek - mondta.
Szólt arról is, hogy Európa identitásválságban szenved. Mint fogalmazott, "mi nem a nemzetiségek, hanem a nemzetek Európájában hiszünk".
Minket magyarokat és lengyeleket akkor kezeltek nemzetiségekként, amikor valamilyen nagyhatalom szorításában éltünk - mondta Rétvári Bence, majd arról beszélt, hogy Magyarország nem azért csatlakozott az európai népek nagy közösségéhez, hogy "bürokraták kössék meg a kezünket, vagy hogy nemzetközi vállalatok érdekei irányítsák a politikát".
Továbbá nem azért, hogy "tagadják a nemzeteknek a közös érdekeit vagy tagadják a nemzeteknek az önvédelemhez való jogát" - tette hozzá.
Rétvári Bence kijelentette: "abban hiszünk, hogy Közép-Európa jövőjének az alapja a magyar-lengyel barátság."
Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA elnöke kijelentette: évek óta a Bem-szobor előtt demonstrálják a magyar-lengyel évezredes barátságot és egymásra utaltságot.
Azt is mondta: "Hűségünk a szabadság szelleméhez, a keresztényi erkölcshöz töretlen maradt. A kitartás és az aktivitás a 21. század civiljeinek hatékony fegyvere."
Csizmadia László szerint most is "védekeznünk kell", és "meg kell állítanunk az embercsempészekkel szervezett illegális bevándorlást és a terroristákat".
Az 1848-as hősök pontos utat jelöltek ki számunka: szabadságunk megköveteli, hogy "szembenézzünk az illegális honfoglalókkal" mondta.
Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete azt mondta, az, hogy a lengyel emberek az idén is eljöttek a megemlékezésre, azt bizonyítja: a magyar-lengyel barátság teljesen független a "politikai konjunktúráktól, a pártoktól, a történésektől".
Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője szintén azt hangsúlyozta, hogy a magyar-lengyel barátságot semmilyen politikai esemény nem szakíthatja szét.
Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el a Bem-szobornál.
A megemlékezésen több magyar, székely és lengyel zászlót lehetett látni, valamint látni lehetett egy abortuszellenes transzparenst is.