Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkársága által 2017. október 11-13. között szervezett „Nemzetközi Konferencia a Keresztényüldözésről - Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra” című rendezvényén a konferencia résztvevői elfogadták a Budapest Nyilatkozatot.
A dokumentum széleskörű támogatottságát mutatja, hogy a konferencián 4 kontinens 32 országából érkeztek résztvevők, köztük több mint 10 magas rangú egyházi vezető volt jelen. A teljes Budapest Nyilatkozat tartalma:
Budapest Nyilatkozat
A nemzetközi konferencia résztvevői
(1) Kifejezik legmélyebb szolidaritásukat azon keresztények és más vallási kisebbségek iránt, akiket üldöznek a világ bármely részén.
(2) Üdvözlik és támogatják a kormányzati szervek, egyházi és civil szervezetek minden olyan tevékenységét, amelynek célja, hogy felszólaljanak a világ üldözött vallási kisebbségeinek érdekében, különös tekintettel a keresztényekre.
(3) Elismerik Magyarország kormányának erőfeszítéseit az üldözött keresztények és más vallási kisebbségek megsegítésében, valamint a más kormányok által tett hasonló intézkedéseket.
(4) Elítélnek minden olyan intézkedést, amelyek célja, hogy megtagadja vagy korlátozza az alapvető emberi jogok gyakorlását, különös tekintettel a vallásszabadság megsértésére.
(5) Felhívják a nemzetközi közösség figyelmét, hogy legyen szószólója az üldözött vallási kisebbségeknek, álljon ki értük, és vegyen igénybe minden lehetséges jogszerű eszközt az olyan csoportokkal szemben, amelyek a keresztények és más vallási kisebbségek elleni atrocitásokat elkövetik.
(6) Hangsúlyozzák, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet, vagy bármilyen más hasonló terrorszervezet és milícia által elkövetett barbár cselekmények népirtásnak, az emberiség elleni bűncselekménynek és háborús bűnnek minősülnek, ezért a világ országainak feladata, hogy véget vessenek az ilyen bűncselekményeknek és a bíróság előtt vonják felelősségre az azokért felelős személyeket.
(7) Támogatják a különleges megbízott szerepét a vallás és a meggyőződés szabadságának megerősítésében az EU-n kívüli térségekben.
(8) Felhívják az Európai Uniót, hogy vizsgálja felül a korlátozó intézkedések hatékonyságát azok módosításának céljából, szem előtt tartva az érintett országok polgári lakosságának érdekeit.
(9) Felhívják a világ politikai döntéshozóit és a közvélemény formálóit, hogy törekedjenek a vallás szabad gyakorlásának elősegítésére a válságövezetekben, ahol a keresztényeket és más vallási kisebbségeket üldözik, annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzetközi békét és biztonságot, különös tekintettel a Közel-Keletre, Afrikára és Ázsia különböző régióira.
(10) Felhívják a világ kormányait és a nemzetközi szervezeteket, hogy keressenek hosszú távú megoldásokat a keresztények és a más vallási közösségek üldözésének megszüntetése érdekében, továbbá biztosítsák az összes emberi jog gyakorlását, beleértve a vallás szabad gyakorlásának jogát az emberi jogok egyetemes nyilatkozata 18. cikkének megfelelően.
(11) Felszólítanak az iskolák és más infrastruktúrák sürgős újjáépítésére, így lehetővé téve a keresztények és más üldözött vallási kisebbségek számára, hogy őseik földjén maradjanak vagy visszatérjenek oda.
(12) Felhívnak olyan politikai, gazdasági és biztonsági megoldások támogatására, amelyek lehetővé teszik, hogy a keresztények és más vallási kisebbségekhez tartozó menekültek visszatérjenek a saját hazájukba.
(13) Sürgetik a világ kormányai és a nemzetközi intézmények együttes fellépését a keresztények és egyéb vallási kisebbségek elleni atrocitások megszüntetésére és arra, hogy ezen célnak megfelelően tegyenek azonnali gyakorlati intézkedéseket.
Budapest, 2017. november 02.