Az uniós integrációval Magyarország a csatlakozás előnyei mellett annak minden hátrányos következményét is vállalta, így az EU-támogatások nem tekinthetők adománynak, azokat hazánk jogos ellentételezésként kapja - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára az Európai Szociális Alap fennállásának 60. évfordulója alkalmából tartott csütörtöki sajtótájékoztatón, Szolnokon.

Rétvári Bence hangsúlyozta: mostanában gyakran előfordul, hogy - elsősorban a keleti tagországok előtt - a támogatásokat egyfajta jótékonyságként tünteti fel az EU. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarország csatlakozásakor nem csupán a támogatási politikának, de a vámuniónak és a közös piacnak is részévé vált, saját, "gyenge lábakon álló" gazdaságát és piacát megnyitva az unió tőkeerős cégei előtt.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Az államtitkár rámutatott, nem volt reális, hogy egy kommunista rendszer negyven éves rombolását követően, a rendszerváltás után tizennégy évvel Magyarországon már erős ipar és kereskedelem alakuljon ki. Az ország mégis vállalta a csatlakozás minden következményét, amely lehetővé tette, hogy a nyugat-európai cégek komoly piacokra tegyenek szert és számos jelentős hazai vállalatot is felvásároljanak - jegyezte meg.

Hozzátette, ezek a társaságok és országaik tehát nyertesei az új tagállamok, így Magyarország csatlakozásának. Igaz ez a mai napig is, hiszen a képzett munkaerő egy része jelenleg is a nyugati-európai országok gazdaságát erősíti - fűzte hozzá.

Ezért nem lehet az uniós támogatásokat plusz feltételekhez kötni sem a bevándorlás, sem egyéb ügyek kapcsán - mutatott rá a kormánypárti politikus, hozzátéve: ezek a források csupán az integráció kapcsán elszenvedett hátrányok szerény ellentételezésére szolgálnak, a magyar kormány ennek szellemében kívánja azokat felhasználni és ennek megfelelő tiszteletet vár el minden uniós politikustól Magyarország iránt.

Rétvári Bence arra is kitért: minden EU-támogatás elosztásánál annál jobb döntés születik, minél közelebb van az a kedvezményezettekhez. "Szinte lehetetlen küldetés több tucatnyi ország szociális problémáira, képzési, társadalmi felzárkózási, vagy egészségmegőrzési programjaira vonatkozóan teljesen általános és közös politikát előírni" - mondta az államtitkár.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Az elmúlt hatvan év gyakorlata azt mutatja: a támogatások annál jobbak és hatékonyabbak, minél inkább megjelennek bennük a tagállamokra vonatkozó célok, így a továbbiakban is ezeknek az elveknek kell irányadóknak lenniük a forráselosztás során - húzta alá Rétvári Bence.

Schanda Tamás, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a konferenciát megelőző tájékoztatón arról beszélt: a tárca 2014-2020 között két operatív program végrehajtását felügyeli. Ezek egyike a minisztériumhoz tartozó humán területek mindegyikét összefogó Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) 952 milliárd forintos kerettel, a másik a 34 milliárd forintos támogatási forrással működő Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Jelezte: az EFOP-pályázatok többsége a kevésbé fejlett régiók felzárkózását segíti, a fejlesztések középpontjában pedig minden esetben az ember áll. Példaként említette a 6,2 milliárd forintos támogatási összegű, a családbarát társadalom erősítését célzó Védőháló a családokért pályázatot, amely eddig 154 szervezet munkáját segítette.

Elmondta továbbá, hogy a Biztos menedék című pályázat keretében 400 millió forintból krízisközpontok, "félutas" házak és kríziskezelő ambulanciák létesülnek, míg a Nők a családban és a munkahelyen pályázat - melynek 9 milliárdos keretére 25 milliárdos igény érkezett - eredményeként minden megyében létrejönnek majd női információs és szolgáltató központok. Emellett a roma szakkollégiumok támogatásával az érintett fiatalok sikeres felsőoktatási tanulmányait is segítik.

Az államtitkár rámutatott: a kormány célja volt, hogy minden forrást meghirdessen március végéig. Miután ez teljesült, jelenleg a pályázatok döntéshozatali szakaszban vannak, az EFOP forrásainak eddig 60 százalékot meghaladó részét már lekötötték. A tárca tervei szerint ez az arány év végére eléri a 85 százalékot, 2018. március végéig pedig az összes rendelkezésre álló forrásra vonatkozó támogatói döntés megszületik - közölte.