Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 címmel mutatták be a gulágra hurcoltak életét bemutató vándorkiállítást pénteken a budapesti Magyarság Házában, a Veritas Történetkutató Intézet rendezésében.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára megnyitójában emlékeztetett, a kormány két éve azt a célt határozta meg, hogy minden olyan településen megemlékezzen valamilyen formában a gulágra hurcoltakról, ahonnan a kényszermunkatáborokba szállították az embereket.

Fotó: Marjai János/MTI

Az államtitkár beszédében úgy fogalmazott, bár vannak olyan területei a világnak, ahol békés, alternatív mozgalomként tekintenek a kommunizmusra, a kommunistákat pedig olyan "kicsi, habókos figuráknak" látják, akik "fura dolgokat mondanak, de mindenkinek mindent ingyen adnának", a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ahol ez a "kis csoport" hatalomra került, ott kivétel nélkül mindenhol pusztítás, diktatúra, az emberi szabadságjogok eltiprása következett.

Fotó: Marjai János/MTI

Rétvári Bence szerint mindez nem a kommunista vezetők emberi gyengeségének tudható be, hanem annak, hogy a kommunizmus valójában nem egy szép eszme, hanem "az embereket uralni akaró, a szabadságot és a polgárságot szétzúzó gondolatiság".

Ezzel szemben a modern, többségi demokrácia alapját az európai keresztény civilizáció jelenti, a római jog és a görög filozófia mellett - fejtette ki az államtitkár.

Fotó: Marjai János/MTI

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a kiállítást bemutatva hangsúlyozta, 600-800 ezer magyar embert érintett a szovjet hadifogság és a gulág, ahonnan legalább 200-250 ezren nem tértek haza.

Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója köszöntőjében elmondta, a kiállítást több mint húsz külhoni és több mint tíz magyarországi helyszínen mutatják be a következő hónapokban.