A 2010/2011-es tanévtől a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekekre tekintettel nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás a gyermek rendszeres iskolába járásának feltételével folyósítható.
Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, így az oktatáshoz való hozzájárulást is biztosítsa.
Az intézmény vezetője köteles a gyámhatóságot értesíteni, ha a gyermek adott tanévben az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében 10 órát, az óvodák esetében 5 nevelési napot igazolatlanul mulaszt. Az iskola jelzése alapján a gyámhatóság levélben hívja fel az iskoláztatási támogatásra jogosult személy figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire. Az intézményvezető 50 óra igazolatlan mulasztása esetén ismét jelzést küld a gyámhatóságnak (óvodák esetében 20 nevelési napot követően), amely a Magyar Államkincstárnál kezdeményezi az iskoláztatási támogatás szüneteltetését. A szüneteltetés azt jelenti, hogy annak időtartamára a család elesik az iskoláztatási támogatás összegétől, az ezen időtartamra járó összeget visszamenőlegesen akkor sem kapja meg, ha a tanuló ismét rendszeresen jár iskolába.
Az igazolatlan mulasztás a lemorzsolódást megelőző figyelmeztető jel. Ezért a megelőzés érdekében mielőbb szükséges feltárni a hiányzás mögött álló okokat és megtalálni azt a segítséget, mellyel megfelelő támogatás nyújtható a tanulónak a tankötelezettség teljesítése érdekében. Az igazolatlan mulasztás oka lehet például a hátrányos helyzetű családi háttér; a rossz iskolai eredmények és az ezt korrigáló képességek hiánya; a gyakori költözés, helyváltoztatás is. A gyermekjóléti szolgálat a köznevelési intézmény bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.
A lemorzsolódás megelőzését, a lemorzsolódáshoz vezető helyzetek – így az iskolai hiányzások – mögött álló okok feltárását és a szükséges támogatást kívánja elősegíteni, hogy 2016 januárjától az iskolai szociális munkás, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör (választható munkakörként) is bekerült a finanszírozott nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé. A hátrányos helyzetű tanulói arány figyelembe vételével 2016 januárjától az intézményeknek lehetőségük nyílik ezen szakemberek foglalkoztatására.
Az általános, közép- és szakiskolákban a 2009/2010. tanévhez képest – ez volt az utolsó tanév, amely nem kötötte iskolalátogatáshoz a családi pótlék folyósítását – összesen 57 %-kal csökkent az igazolatlanul hiányzó diákok aránya.
A kormány célja, hogy a családokat erősítse, melyet számos eszközzel segít, pl. rezsicsökkentéssel, adócsökkentésekkel (SZJA, családi adókedvezmény), új típusú családtámogatási formákkal (pl. gyed-extra) is. A családi pótlékon és a családi adókedvezményen keresztül éves szinten 600 milliárd forintot hagyunk a családoknál.