A lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos - emelte ki Palkovics László oktatási államtitkár a kedden nyilvánosságra hozott nemzetközi és hazai oktatási méréseket kommentálva az MTI-nek.

Palkovics László felhívta a figyelmet arra, hogy három különböző felmérésről van szó, más korosztályt, más gyermekcsoportot érintenek, és más szempontok alapján történtek a mérések. Kitért arra is: egy 2015-ös mérés egy két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be.

Hozzátette: a TIMMS elsősorban tantervi szempontok alapján készül, 4. és 8. osztályban, a tárca által végzett kompetencia-mérés 6., 8., és 10. osztályban történik, és minden gyerek részt vesz benne, a PISA pedig 15 éveseket alkalmazásorientáltan mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében.

Ilyen értelemben a három mérés eredménye valamilyen szinten korrelál egymással, de nem igazán összevethetők. Nehéz azt mondani, ha a TIMMS eredményekben tovább javulnak a diákok, akkor jobbak lesznek a PISA eredmények - mondta.

Az oktatási államtitkár arról, hogy 4. és 8. osztályban a diákoknak erős tantervi tudása van, de a 15 évesek a PISA-feladatoknál ezt nem tudják alkalmazni, azt mondta: valószínűleg a diszciplináris matematika tudása a gyerekeknek nem változott, de hogy ez mit jelent pontosan, azt a következő mérés mutathatja meg.

Az egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot.

Hozzátette: a komplex természettudományos tantárgy, amit most vezettek be, kifejezetten jó megoldás lehet erre. Ez ugyanis a megtanult diszciplínákra épít, de komplexebb látásmódot követel meg - közölte.

Kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptantervben (nat) azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen. Mindkettő fontos, lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem - fogalmazott az oktatási államtitkár. Ha csak utóbbit fejlesztik, akkor a diákok nem tudnak például egy modellező feladatot megoldani, mert nem lesz meg hozzá a lexiális tudásuk.

Jelezte: az új nat készül, a koncepcióját várhatóan január közepén mutatják be és bocsátják vitára.

A PISA 2015 szerint romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben.

A TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek.

Az országos kompetencia-mérés - amelyen 6., 8. és 10. osztályosok vettek részt - adatai szerint a magyar tanulók két alapkompetenciáját jellemző értékek a statisztikai ingadozástól eltekintve 2008-ig visszamenőleg stabilak.