A 2016. évi nyolcadik online fogadóóra, 2016. október 05.
Egy, a Magyar Nemzet birtokába került dokumentum szerint az intézményeknek konkrétan semmilyen őket érintő feladatba nem lesz elsődleges beleszólásuk: az iskolák költségvetését a Klebelsberg Központ és a tankerületek fogják megtervezni. Igaz ez az értesülés?
Az értesülést cáfoljuk. Az intézményvezetők az intézmények költségvetésének meghatározását, annak évközi alakulását a tankerületi igazgatókkal együttműködve tervezik és követik. Az iskolaigazgatónak folyamatos rálátása van intézménye költségvetésének évközi alakulására. Az iskolák igazgatói keretgazdálkodási jogot kapnak, saját bevételeik egy részével szabadon gazdálkodhatnak.
Igaz-e az a hír, hogy az iskolaigazgatók szintén csak részlegesen gyakorolhatják a munkáltatói jogkörüket? Ha a tankerületi vezető például nem ért egyet azzal, hogy az igazgató meg akarja szüntetni a pedagógusa munkaviszonyát, akkor megvétózhatja ezt. Ez valóban így fog történni? Ha igen, miért nem lehet a pedagógus kiválasztás/felmentés kizárólag az igazgató hatásköre?
Az értesülés nem igaz. Az intézményvezetők hatásköre személyi ügyekben növekszik. A tankerületi igazgatók csak az ő javaslatukra vehetnek fel, illetve menthetnek fel pedagógust. Amennyiben a tankerületi vezető és az iskolaigazgató nem ért egyet az adott pedagógus kinevezésével, akkor ebben az esetben a Klebelsberg Központ elnöke dönt: jóváhagyja az igazgató javaslatát, vagy új eljárást kér. Vagyis mindenképp az iskolaigazgató javaslata érvényesül. Felmentés esetén a felmentés indoka befolyásolhatja a döntést, például súlyos jogsértés esetén nincs mérlegelési lehetőség.
Miért Fidesz képviselők adták be a Felsőoktatási törvény legújabb módosítását az egyetemi kórházak létrehozásával kapcsolatban? Nem volt egyeztetés az oktatási államtitkárság és az egészségügyi államtitkárság között, vagy netán utóbbi vezetői nem értettek egyet az új kórháztípus bevezetésével?
Az egyetemi kórház fogalma része a tavaly óta fejlesztett és széles szakmai körben egyeztetett, a magyar orvosképzésre vonatkozó fejlesztési stratégiának. A törvényjavaslat tartalma több körös, az egyetemeket, a minisztérium egészségügyi és felsőoktatási államtitkárságát, valamint a szakpolitikusokat tömörítő munkacsoportban folyó tevékenység eredményeként alakult ki, az összes résztvevő teljes egyetértésével. Egy törvényjavaslatot több módon lehet benyújtani, ebben az esetben a frakció képviselői nyújtották be.
Milyen visszajelzések érkeztek idáig a szakgimnáziumokból, sikerült-e zökkenőmentesen elindítani a tanévet? Megkezdődött-e a komplex tárgyak oktatása, ezt hogyan kivitelezik a gyakorlatban a tanárok? - Mikor kezdődik az új Nat kidolgozása?
A tanév biztonságosan elindult, a komplex természettudományos tantárgy oktatása megkezdődött. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) elindította „Fejlesszünk együtt!” programját a komplex természettudományos tantárgy minél hatékonyabb oktatása érdekében. Ebben a programban felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és pedagógusok vesznek részt. Az OFI országszerte szakmai konferenciákat tartott és tart, amellyel szintén segíti a pedagógusok munkáját. Az eddig kifejlesztett tananyagok a következő linken érhetők el: http://ofi.hu/fejlesszunk-egyutt. Az új Nat koncepciójának kidolgozása a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztési munkacsoportjában már zajlik, egy előzetes tervet a tavasz során már a kerekasztal tárgyalta. Ez a fejlesztés a munkacsoportban folytatódik, továbbá egy EFOP pályázati konstrukció is szolgálja majd az új Nat, a kerettantervek, a módszertani megújulás és a Digitális Oktatási Stratégia megvalósítását.
A nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásáról szóló jogszabály-módosítás hol tart? Mikorra várható az elfogadása, mikortól lehet érvényes? Hány pedagógust érinthet, és érkezett-e jelzés, akár a tárcához, akár a Klik-hez, hogy gond, tanár/szaktanárhiány van?
A jogszabály-módosítás előkészítése, egyeztetése még zajlik. Addig is a jelenlegi jogszabályi környezet alapján azt kérjük az intézményvezetőktől, fenntartóktól, hogy nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatása esetén a gyermekek, a szülők érdekeit nézve, elsősorban pedagógiai elvek határozzák meg döntéseiket.
Tesz-e javaslatot a kormánynál az oktatási kiadások emelésére? Van-e erre mozgástere? ( 2015-ös költségvetési zárszámadás szerint reálértéken 2010-hez képest csak 0,8 százalékkal nőttek az oktatási kiadások, ami stagnálás lényegében közgazdasági értelemben.)
Kérjük, hogy a kérdést pontosítsa, a 2018-as költségvetési évre gondol? Egyébként 2013 óta folyamatosan növekednek a központi költségvetés oktatási célú kiadásai. Amíg a felsőoktatásra 2013-ban 165 milliárd forintot, addig 2016-ban 254 milliárd forintot fordít a költségvetés, és 2017-ben az előirányzat 294 milliárd forint. Hasonlóan növekszik a köznevelésre fordított központi költségvetési kiadás is.