A 2016. évi hetedik online fogadóóra, 2016. május 20.
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdéseim a következők: - Történt-e előrelépés a tegnapi, a sztrájkbizottsággal folytatott tárgyaláson? - Vannak-e már adataik arról, hogy az országos sztrájkban résztvevő pedagógusok ki nem fizetett bére mekkora összeget jelent? Mire fordítják ezt a felhalmozódott összeget? Válaszait előre is köszönöm!
A benyújtott köznevelési törvényjavaslathoz tett észrevételeket tárgyalták a felek, a jövő héten pedig további kérdésekben folytatódnak a tárgyalások. A sztrájk miatt levonásra kerülő távolléti díj összesen mintegy 150 millió forint, amelyet a gyógypedagógiai intézményekben nevelt-oktatott, 23 904 gyermekekre, diákokra fordítanánk. Az összeg felhasználásáról az intézmények dönthetnek, elkölthetik szabadidős programra, vagy egyéb, a gyermekek fejlődését szolgáló tevékenységre.
Tisztelt Államtitkár úr! Szeretném kérdezni, hogy látszik-e már, az iskolák működtetésének állami kézbe vétele milyen forrást igényel a jövő évi büdzsében? Pölöskei Gáborné korábbi tájékoztatása szerint ez külön soron jelenne meg. Szeretném azt is kérdezni, hol tartanak a tárgyalások a pedagógusok sztrájkbizottságával, közeledtek-e az álláspontok a még vitatott kérdésekben, lehet-e megegyezés a tanév végéig? A következő tárgyalás mikor lesz?
Az előzetes számítások már rendelkezésünkre állnak, látjuk, hogy milyen forrásigény szükséges az átalakításhoz - az önkormányzatok jelenleg 55 milliárd forintot költenek működtetésre - azonban a működtetéssel kapcsolatos feladatok átstrukturálása még zajlik, illetve a jövő évi büdzsé tervezése is folyamatban van. Az állam biztosítani fogja a működtetéshez és fenntartáshoz szükséges forrásokat. A sztrájkbizottsággal a tegnapi napon a benyújtott köznevelési törvényjavaslathoz tett észrevételeket tárgyalták a felek, a jövő héten pedig további kérdésekben folytatódnak az egyeztetések.
Több témában is szeretném kérdezni: szakértők azt mondják, jövőre kevesebb jut oktatásra, mint idén. Ez még változhat-e, a Klik - illetve az iskolák - mennyiből gazdálkodhatnak jövőre?
Az állami fenntartás-üzemeltetéshez az önkormányzatoknak hozzá kell-e járulniuk, és ha igen, mennyivel? Több önkormányzat arra panaszkodik, sokkal többet kér a Klik, mint amennyiből ki lehetne hozni a működtetést, közben meg a gyerekeknek fontos programokon spórolnak.
Véleménye szerint ha a szakgimnáziumban tanulók 2 vagy 3 természettudományos tárgyat egyáltalán nem tanulnak, nem korlátozza-e le túlságosan a jövőjüket? (hiába az NGM a kidolgozó, ennek a felsőoktatásra is lehet kihatása.) Lesz-e 1 összevont science tárgy? Szeptemberig ezt a változtatást át lehet-e futtatni, lesznek-e hozzá tankönyvek?
A jegybanki alapítványok felsőoktatási intézményi támogatása nem okoz-e torzulást? Zömmel olyan intézményeket, szervezeteket támogattak, amelynek van valamilyen kötődése vagy a jegybankhoz, vagy az alapítványok kuratóriumában ülőkhöz.
A költségvetésben 270 milliárddal többet szeretnénk költeni jövőre oktatásra, amelyből 130,7 milliárd forint jut a köznevelésre. Ez az összeg kiegészül majd a működtetésből adódó további feladatok forrásigényével. E két tétel összesen lehetőséget biztosít arra, hogy megszűnjön a korábbi évek alultervezettsége.
2017 januárjától, amikortól az állami intézményfenntartó vagyonkezelője lesz az önkormányzati tulajdonban maradó iskoláknak, kollégiumoknak, az önkormányzatoknak már nem kell hozzájárulást fizetniük a működtetéshez.
A Nemzetgazdasági Minisztérium meghatározott piaci igény alapján alakította így a rendszert. Az adott szakképesítéshez tartozó tárgyat - például gépészeknél a fizikát – a diákok továbbra is úgy fogják tanulni, hogy abból akár emelt szintű érettségit is tehessenek. Kérdés, hogy a többi természettudományos tárgy kikerülése jó-e vagy sem. Az államtitkárság támogatná, hogy akár egy összevont ún. science tantárgy keretében megmaradjanak. A beérkezett vélemények alapján még folynak az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős területével.
Az MNB közvetlenül és az alapítványain keresztül is támogat felsőoktatási intézményeket. Ez a támogató és az egyetem ügye, az államnak ebbe nem kell beleszólnia, mert sértenénk vele az autonómiát. Azt mindenképp üdvözlöm, hogy végre van Magyarországon olyan szervezet, amely kvázi mecénásként támogatja a felsőoktatást. Nemcsak a Kecskeméti Főiskolát, hanem egy sor másik intézményt is.
Tisztelt Államtitkár úr, szeretném kérdezni, hogy a tankerületi központok vezetőit milyen módon választják ki, pályázatot hirdetnek, vagy egyéb formában? Ha pályázati úton, a felhívások megjelenése mikorra várható, milyen feltételekkel, milyen különleges szempont, elvárás van, aminek mindenképpen meg kell felelniük? Ha jól láttam a törvényjavaslatban öt évre neveznék ki őket, adott esetben, ha probléma merül fel visszahívhatóak lennének-e?
A tankerületek vezetőit személyes interjúk során választjuk ki, kinevezésüknél az alkalmasságot, többek között a szakértelmet és a menedzseri szemléletet tartjuk elsősorban szem előtt. Mivel az új tankerületi központok 2016. július 1-jétől állnak fel, így az idő rövidségére való tekintettel a tankerületi vezetőket egyelőre megbízással alkalmazzuk, később pedig pályázati úton választjuk ki. A tankerületek vezetése folyamatosan biztosított lesz. A tankerületi vezetőkre is a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok lesznek irányadók.