„A művészetek közül a fotográfia a leginkább határok nélküli. Talán ez is oka annak, hogy nagy fotóművészeinket külföldön jobban méltányolták életükben, mint szülőhazájukban. Hazaérő hírnevük lassan vegyül el a magyar művészeti közbeszédben, és csak a határok megnyitása után jószerével két évtizeddel kezdünk súlyához illő figyelmet fordítani arra a kincsre, amelyet alkotásaik adnak hozzá nemzeti szellemi vagyonunkhoz” – mondta A szegedi zsidóság és a fotográfia című kiállítást megnyitó beszédében Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára a négy legendás fotográfus, Bäck Manci, Kárász Judit, Liebmann Béla és Müller Miklós munkáiból nyílt gyűjteményes tárlatot méltatva elmondta: az alkotók új típusú vizuális kultúrájára a művészeti újdonságokra is igen fogékony polgárok felfigyeltek. A befogadó közeg, amely a fényképészetet a monarchia Magyarországán oly népszerűvé tette, jelentős részben zsidó származású volt.
„A holokauszt nem kímélte két és félezer szegedi zsidó származású embertársunk életét, akik munkaszolgálatosként vagy egy haláltáborban pusztultak el. Azok a művészek, akiknek a munkáit ma megcsodálhatjuk, több százezer honfitársuktól eltérően megmenekültek a halál árnyékából a vészkorszak idején. Műveik nem azért fontosak számunkra, mert egy letűnt világ igényes mementói, hamis nosztalgiák ébresztői. Ellenkezőleg: a magyar kultúrát gyarapító alkotókról és alkotásokról van szó, amelyek helyi alapanyagból európai színvonalon teremtettek művészeti értéket. Örök világosságot, amelyre jólesik irányítanunk értelmünket, és amelynél a kultúra alkotásainak maradandóságába, örökíthetőségének folyamatosságába vetett hittel, méltón tiszteleghetünk” – emelte ki Cseri Miklós.
A szegedi zsidóság és a fotográfia című kiállítás a november 11-14. között Zsidók Szeged társadalmában címmel megrendezett konferencia zárónapján nyílt meg. A négy fotóművész közel száz képén régi szegedi utcák, terek, több évtizede készült portrék elevenednek meg. A felvételeken felbukkan többek között Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, Szentgyörgyi Albert, Móra Ferenc, Mezei Mária és Ortutay Gyula is. A fotók mellett az alkotók élettörténetével is megismerkedhetünk.
A tárlat 2015. február 2-ig látogatható a szegedi Móra Ferenc Múzeumban.