Napjainkban a kultúrák közötti párbeszéd egyre több nagykövetére van szükség, így felértékelődik a műfordítók szerepe is - mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a Balassi Intézet kétnapos műfordítói találkozójának megnyitóján.

Az intézet műfordítói képzésének tizedik tanéve kapcsán szervezett rendezvényen Hoppál Péter úgy vélte: a mai Európában különösen fontos, hogy a műfordítók tevékenysége miként járulhat hozzá egymás kultúrájának megértéséhez, elfogadásához.

Fotó: Csákvári Zsigmond

"Nagy kérdéseket feszít 2016-ban ez a gondolat, láthatjuk az elmúlt hónapok eseményeit, Brüsszelt és Párizst, és érzékelhetjük, hogy egymás meg nem értéséből milyen borzasztó konfliktusok keletkeznek a világban.

Ezért fog felértékelődni a kulturális diplomácia eszközrendszere, ezért kell a kultúrák közötti párbeszéd, ezért kell a verbális üzenetek célba juttatásának is minél intenzívebbé válnia" - fejtette ki Hoppál Péter.

Fotó: Csákvári Zsigmond

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a műfordító bizonyos értelemben nagyobb teljesítményre kényszerül, mint aki a művet írta: saját közegébe ültet át egy idegen világot, miközben két nyelvben, érzésvilágban, kultúrában kell otthonosan mozognia.

Mint megjegyezte, Magyarországon korábban hagyományosan a nagy írók és költők foglalkoztak műfordítással, ők ültették át a világirodalom legfontosabb műveit magyar nyelvre. Hozzátette: legalább ilyen fontos a küldetése azoknak, akik a magyar irodalom műveit fordítják le idegen nyelvekre, hiszen ezzel világszerte szélesebb rétegek számára teszik elérhetővé ezeket az alkotásokat. "Ők ismertetik meg ezt a nagyon furcsa magyar gondolkodást, világlátást" - jegyezte meg.

Fotó: Csákvári Zsigmond

"A nem magyar anyanyelvűeket célzó képzést tíz év alatt 27 országból 96 hallgató végezte el. A műfordítói képzés jól illeszkedik azokba törekvésekbe, amelyek eredményeként a magyar irodalom egyre kurrensebb, eladhatóbb portékává válik külföldön" - hangsúlyozta megnyitó beszédében Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója.

Szólt arról, hogy a 2005/2006-os tanévben indult műfordítói képzés számára jó előszobát biztosít a külföldi magyar lektori hálózat, sok olyan hallgató érkezik a Balassi Intézetbe, aki korábban valamelyik külföldi egyetemen magyar nyelvű képzésre járt. A műfordítói képzésre Uruguayból, Kenyából és Japánból is jöttek már, a legtöbben természetesen Európából, eddig 21-en Lengyelországból, 17-en Oroszországból.

Tíz év alatt fordítottak magyar műveket angolra, bolgárra, csehre, észtre, finnre, héberre, hollandra, horvátra, japánra, kínaira, koreaira, lengyelre, macedónra, mongolra, olaszra, oroszra, németre, románra, spanyolra, szerbre, törökre, udmurtra és ukránra.

Fotó: Csákvári Zsigmond

A főigazgató kitért arra, hogy a 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával indult Publishing Hungary program, amely a magyar irodalom határokon túli népszerűsítését végzi, a fordításokat is támogatja. Hammerstein Judit szerint Kertész Imre Nobel-díja és az azt megelőző frankfurti könyvvásár adott hatalmas lökést a magyar irodalom ismertebbé válásához, és további komoly segítséget nyújtott a folyamatban Krasznahorkai László tavalyi Man Booker díja vagy Spiró György és Dragomán György nagy sikerei.

Jelenleg évente nyolc ösztöndíjast tud fogadni a Balassi Intézet a tízhónapos képzésre. Hammerstein Judit reményét fejezte ki, hogy a jelenleg is növekvő ösztöndíjakon hosszú távon még inkább sikerül emelni. A hallgatók elsősorban az utóbbi negyven év magyar irodalmának legjobb termésével ismerkednek meg, nyelvet, prózát, költészetet, drámát, irodalomtörténetet tanulnak.

Fotó: Csákvári Zsigmond

Mint elhangzott, a hallgatókat konzulensi rendszer segíti a mestermunka elkészítésében, a diákok írókkal, fordítókkal találkoznak és néhány napot a balatonfüredi Magyar Fordítóházban is eltölthetnek.

A mostani kétnapos találkozón a már végzett hallgatók tartanak előadást és beszélgetnek azokkal az írókkal, akiknek műveit fordították. A bevezető előadást Heike Flemming német műfordító tartotta, aki Krasznahorkai László Seibo járt odalent című elbeszélésének fordításáért megkapta a Die Brücke díjat.