Mikrokozmosz - Bevezetés Bartók Béla világába címmel nyílt a zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató életét 12 tablón és zenei anyagokon keresztül bemutató, kilenc nyelven útjára induló kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a Bartók-emlékév alkalmából.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a megnyitón emlékeztetett arra: a 135 éve született Bartók Béla (1881-1945) neve hívószó Magyarország, a magyar kultúra beazonosításakor, zeneszerzőként a 20. század legnagyobb újítói között tartják számon, emellett emberi nagysága, tisztasága, helytállása, az embert próbáló időszakokban tanúsított meg nem alkuvása miatt is példaképként tisztelik.
"Bartókhoz igazodni a magyar kultúrának nagy tisztesség. Valljuk, hogy Bartók kulturális örökségének méltó gondozása Magyarország feladata" - mondta, hozzátéve, hogy minden kornak meg kell találnia a maga eszközét ahhoz, hogy Bartók Béla géniuszának üzenetét minél szélesebb körbe eljuttassa. Hozzátette, hogy a kormányzat idén mintegy 940 millió, jövőre pedig 100 millió forintot fordít a Bartók-év programjaira.
A rendezvények között hangversenyek, konferenciák, kiállítások, versenyek, oktatási programok, nemzetközi események, publikációk is szerepelnek - sorolta. Mint mondta, a mintegy kétéves programsorozat célja újra ráirányítani a figyelmet Bartók hagyatékára és annak fontosságára, hogy a Bartók-életmű hangsúlyos helyet kapjon nem csak a koncertpódiumokon, hanem a zeneoktatás minden szintjén is.
Hoppál Péter kiemelte, hogy különösen nagy jelentősége van e szellemi hagyaték ápolásának, Bartók Béla magyar kötődése hangsúlyainak akkor, amikor a zeneszerző halálának 70. évfordulója elteltével a szerzői jogi védelmi idő megszűnt, Bartók Béla művei szabadon felhasználhatókká váltak.
Elmondta: a programsorozat létrehozásában partnerük a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kultúrdiplomáciáért Felelős Államtitkársága, valamint a Balassi Intézet.
Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy Bartók Béla munkássága példa egymás gondolkodásmódjának közelítésére, elfogadására. "Az egymás felé fordulás különleges eszköze a zene közös nyelve. Bartók tevékenysége minden bizonnyal közelebb hozta egymáshoz a Kárpát-medencében élő embereket" - jegyezte meg.
Elmondta: a kiállítás 12 tablójának mindegyike egy-egy jellegzetes téma köré épül - a személyiség, a magánélet, a nyilvánosság előtti szerep - és a zeneszerzői, népzenekutatói és tudományos életpálya különböző oldalait mutatja be. Valamennyi tabló - akárcsak a kiállítás egésze - Bartók kompozícióinak címéből kölcsönöz mottót.
A tablók képanyaga a budapesti Bartók Archívum dokumentum-gyűjteményére épül, szövegei levelekből, nyilatkozatokból, visszaemlékezésekből válogatnak. Az egyes tablókat archív zenei részletek illusztrálják, többségükben Bartók saját felvételei, rádióinterjúk és az általa gyűjtött népzenei hangfelvételek hallhatók.
A minisztériumban péntekig látható, nem nyilvános tárlat összeállítója Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője, szerkesztője Bába Ágota, a KKM Kulturális és Tudománydiplomáciai Államtitkárságának munkatársa, grafikai szerkesztője Deák Panka.
Bába Ágota az MTI-nek elmondta: a tárlatot és az anyagból készült vetíthető változatot a következő időszakban a magyar külképviseletek és kulturális intézetek fogják használni.
A megnyitón Budapesten akkreditált nagykövetek és kulturális intézetek vezetői is jelen voltak.