A közművelődés, az oktatás és a munkaerőpiac témakörében rendezett szakmai konferenciát az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán Budapesten.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: az ágazat legfőbb kérdése ma az, hogy miként tud hozzájárulni a kultúra, a közművelődés a társadalom jólétéhez. Kutatások bizonyítják, hogy a közösségben megélt művelődés életminőség-javító tényező, ezért az 1997. évi kulturális törvény tavalyi módosításakor arra törekedtek, hogy ez megjelenjen a jogszabály szellemiségében is.
A módosítások törvényi szintre emelték és definiálták a kulturális alapellátás feladatait és intézményrendszerét, és rögzítették, hogy mindenki jogosult hozzájutni a közművelődés szolgáltatásaihoz - fűzte hozzá. A törvénybe bekerült, hogy az intézmények alapfeladatai közé tartozik a kulturális alapellátás kiterjesztésében való részvétel, valamint tisztázták a települési önkormányzatok közművelődései feladatait is.
Závogyán Magdolna szerint a közművelődési szakemberképzés jelenlegi nehézségei között van a generációváltás, a területi eloszlás egyenlőtlenségei, valamint az új feladattípusok megerősödése és új szemlélet szükségessége is. Ezek leküzdéséhez többek között országos és területileg tervezett képzési és fejlesztési programban kell gondolkodni.
Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: napjaink legfontosabb kihívásai között szerepel, hogy miként tudja a vidék megtartani saját értelmiségét.
A helyzetet rontja, hogy a 2000-es évektől kezdve a bölcsészettudományi képzések társadalmi megbecsülése erőteljesen csökkent, ugyanez igaz ma a népművelést oktató szakokra is. Holott a népművelés - amelynek célja azokkal foglalkozni, akik objektív okok folytán legkevésbé képesek hozzáférni a kulturális javakhoz - más-más eszközökkel, de már a 18. századi felvilágosodás óta minden korban jelenlévő törekvés volt Magyarországon - fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: ma új eszközökkel, akár ösztöndíjakkal kell ösztönözni a fiatalokat arra, hogy válasszák a közművelődést, a népművelést szakmaként, és tanulmányaik után térjenek vissza szülőföldjükre. 2017-ben a magyar bruttó hazai termék (GDP) 17 százalékát a turizmus adta, ebben komoly szerepet játszanak a különböző kulturális rendezvények és programok is - mondta Horváth Zita. Hozzátette: a gazdasági fejlődés is megreked egy országban, ha a műveltség szintje nem tud kellő mértékben emelkedni.
A Miniszterelnökségen rendezett konferencián Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nkft. ügyvezető igazgatója a közművelődésben tapasztalt szakemberhiányról beszélt, Juhász Erika, a Művelődéstudományi és Andragógiai Szakbizottság társelnöke a szakemberképzés kihívásairól, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója a levéltárak paradigmaváltásáról adott elő.