Méltósággal viselt, hosszú betegség után, 65 éves korában 2015. november 8-án elhunyt Kobzos Kiss Tamás. A Kossuth- és Liszt Ferenc- díjas énekes, hangszeres zenész, zenetanár halála fájó veszteség a magyar kultúrának. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kobzos Kiss Tamást saját halottjának tekinti.
Kobzos Kiss Tamás 1950. május 30-án született Debrecenben, itt töltötte egyetemi éveit, melyek során a Főnix színjátszó együttes, majd a Délibáb népzenei együttes tagjaként működött, s az ének mellett több hangszer mestere is lett (zongora, citera, koboz, brácsa, tekerő, reneszánsz lant, török saz). 1974-ben költözött Budapestre, ahol a Néprajzi Múzeumban helyezkedett el restaurátorként. Az elkövetkező évtizedekben is folyamatosan zenélt, tanult és tanított. Több száz népzenei és régizenei koncertet adott Magyarországon és a Kárpát-medencében, de Európa számos más országában, valamint Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban is.
1986 óta tanított az Óbudai Népzenei Iskolában, az ország egyetlen, Európában is egyedülálló, csak népzenét tanító zeneiskolájában, amelynek 1991-től igazgatója is lett. 2007-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is tanított, emellett több tanulmányt írt a népzenetanítás, népzene témakörében, illetve számos szakmai előadást, konferenciát is szervezett.
Mind zenepedagógusként, mind művészként, mind az Óbudai Népzenei Iskola igazgatójaként és magánemberként a népzene, a népi hagyományok kutatója és közvetítője volt. Szakmai munkásságát a népművészetek szeretete, tisztelete, valamint példaértékű elhivatottság és tettvágy jellemezte. 2007-től a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, 2013-tól rendes tagja lett, 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozatának vezetője volt. Tagja volt a kultúráért felelős miniszter tanácsadó testületének, a Zeneművészeti Bizottságnak. A Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett előadóművészt 1998-ban a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, 2010-ben Életfa díjjal, 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Kobzos Kiss Tamást az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.