Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei címmel nyílt több mint száz festményt és szobrot felvonultató kiállítás csütörtökön az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
Az elmúlt években számos téren élénkült meg a kínai-magyar kulturális együttműködés, ennek keretében sok kulturális esemény valósult meg - emlékeztetett a tárlat csütörtöki megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.
Hoppál Péter hozzáfűzte: a szoros kulturális kapcsolatok, amelyek az egyre élénkülő gazdasági együttműködést kísérik, nem régiek, de annál élénkebbek. Ez a fejlődés a magyar kormány keleti nyitásának eredménye, amely az Egy övezet, egy út együttműködéshez is kapcsolódik - emelte ki.
Az államtitkár elmondása szerint Kína több ezer éves kultúrája, mély filozófián alapuló dekoratív művészete mindig izgalmas volt a magyarok számára, akik ma már szívesen tanulják a kínai nyelvet is.
Kína is szívesen fedezi fel a magyar művészetet, mint tették ezt nemrég Munkácsy festészetével vagy a Magyar Nemzeti Múzeum országukban bemutatott kincseivel - idézte fel Hoppál Péter.
Tuan Csielung, Kína magyarországi nagykövete emlékeztetett arra, hogy a tárlat központi alakja, Hszü Pejhung fiatalon Európában tanult és az európai művészet esszenciáját hazavitte magával Kínával, ötvözve azokat a helyi művészeti tradíciókkal; különleges stílusa nagy hatással volt az őt követő generációkra. Mint hozzátette, a kínai-magyar kapcsolatok a történelemben soha nem látott módon virágoznak, ami kiterjed a kulturális együttműködésre is.
Kína miniszterelnöke nemrég látogatást tett Budapesten, ahol találkozott tizenhat kelet- és közép-európai ország kormányfőivel, köztük Orbán Viktorral, így új lendületet adva a kínai-magyar együttműködésnek - idézte fel Tuan Csielung.
Liao Hunghua, a Hszü Pejhung Művészeti Bizottság főtitkára elmondta, hogy Hszü Pejhung 1933-34-ben maga is szervezett egy nagyszabású, több mint háromszáz alkotó munkáiból álló kiállítást, amelyet Európa öt nagyvárosába is elhozott.
Tüske László, az OSZK főigazgatója kiemelte: a ma megnyílt tárlat szervesen illeszkedik a nemzeti könyvtár azon törekvéséhez, hogy olyan közösségi térré váljon, amely képes a tudás átadását ösztönözni.
Csanádi Judit, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar festészetben a tradíció fellelhetően, a kínai festészetben pedig időtlenül van jelen. Az a törekvés azonban mindkettőben jelen van, hogy a tudást átadják a következő generációnak - emlékeztetett.
A Sino-Európai Alapítvány, az MKE és az OSZK szervezésében, a Magyar Nemzeti Galéria támogatásával létrejött, több mint száz festményt és szobrot felvonultató tárlat nemcsak a magyar és a kínai alkotók és alkotások között von párhuzamot, hanem a mester és tanítványa viszonyának a két eltérő kultúrában betöltött szerepe között is.
A kiállításban a modern kínai festészet atyjaként számon tartott Hszü Pejhung és az általa teremtett iskola műremekei mellett az ugyanazon nemzedékekhez tartozó magyar alkotók, mások mellett Székely Bertalan, Csók István, Szőnyi István, Menasági Péter, Kőnig Frigyes és Szurcsik József munkái láthatók 2018. január 12-ig.