A két nagy magyar zeneóriásnak, Bartóknak és Kodálynak állít emléket a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet előtt Szervátiusz Tibor Tiszta forrásból című bronzkompozíciója, amelyet Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár avatott fel csütörtökön a művész jelenlétében.

A kultúra annyi, mint tanulás, megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszíteni könnyű - idézte a kecskeméti születésű Kodály Zoltán gondolatait Hoppál Péter a Kossuth-díjas szobrászművész alkotásának avatásán. Kiemelte: egy nemzet jövőjét csak hűségre, erős identitásra, büszke tartásra lehet alapozni, és "ez nem egyenlő, sőt ellentétes az elmaradottsággal, elszigeteltséggel és röghöz kötöttséggel".

Fotó: Ujvári Sándor/MTI

Ideje jól értelmezni nagy elődeink üzenetét és "ezeréves magyarságunk fennmaradásnak lényegét" - tette hozzá. Ezt igyekszik tenni a polgári kormány, a legmagasabb nemzeti intézményi rangra emeli a Hagyományok Házát, jelentős kormányzati támogatással elkezdődhet a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a skanzen Erdély tájegységének építése és az idei évtől kiemelt figyelmet szánunk a határon túli magyar kulturális feladatok célzott állami támogatására - fogalmazott az államtitkár.

Szervátiusz mester példaképünk abban, hogyan lehet az értéket a gyökerek ismeretében folyamatos fejlődéssel, önműveléssel folyton megújítani és a ma embere számára érthetővé és gyönyörködtetővé tenni, hogyan lehet, belekényszeríteni a természet adta anyagba ezer év vérvonalát, történelmét, bánatát, örömét és vitalitását - mutatott rá az államtitkár Szervátiusz Tibort idézve.

Fotó: Ujvári Sándor/MTI

Szervátiusz Tibor szobra több mint mementó. Szimbóluma az együvé tartozásunknak, jelképe a hazaszeretetünknek, a magyar nemzeti büszkeség ikonja - fogalmazott Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere, aki Bartók Bélát és Kodály Zoltánt a legnagyobb "nemzetépítőinknek" nevezte.

Szervátiusz Tibor erdélyi származású Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze a magyar történelem, kultúra kiemelkedő személyiségeinek megformázója 1977 óta él és dolgozik Magyarországon. Édesapja, a szintén szobrász Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából 2003-ban feleségével létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat, amelyet minden évben a nemzeti kultúráért elkötelezett, Kárpát-medencében élő művészeknek ítél oda a művészről elnevezett alapítvány. Művei számos hazai és román köztéren, illetve közgyűjteményben, továbbá a föld számos országának magángyűjteményeiben megtalálhatók.