Az élő zenéé lesz a főszerep az idei Kultúrházak éjjel-nappal sorozaton, amelynek keretében február 5. és 7. között több mint 2000 programot szerveznek országszerte mintegy 600 helyszínen.
A 10 éve civil kezdeményezésként indult sorozathoz csatlakozók száma és a minőségi programkínálat évről évre gyarapszik, ennek köszönhető, hogy a rendezvény mára a kulturális évad egyik legrangosabb eseménysorozatává vált - hangsúlyozta Hoppál Péter kulturális államtitkár a rendezvényt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón Budapesten.
Felidézte, hogy az utóbbi évek európai uniós forrásainak köszönhetően számos művelődési ház, közösségi színtér újulhatott meg, és ezt a munkát a kormányzat az elkövetkező két évben is folytatni kívánja.
Sajó Attila, a Magyar Népművelők Országos Szövetségének elnöke kiemelte: ebben az évben arra kérték a csatlakozó intézményeket, hogy a hagyományos farsangi programok mellett műsoraik fókuszába az élő zenét helyezzék. Hozzátette: a rendezvény legfőbb célja, hogy bemutassa a művelődési házak sokszínű világát és azt a mindennapi munkát, amelynek következtében ezek az intézmények az év minden napján gazadag és színvonalas programkínálatot biztosítanak minden korosztály számára. Ezért a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvény három napján könnyű-, komoly- és népzenei koncertekkel, kórushangversenyekkel, táncházakkal és számtalan közösségi programmal várják az érdeklődőket.
Azt is elmondta, hogy a hagyományokhoz híven idén is hirdettek pályázatokat: a szakmai innovációs kiírásra olyan példaértékű gyakorlatok bemutatását várják, amelyek elősegítik az élőzene szerepének erősítését a közösségi művelődési intézményekben, a fotópályázatra a közművelődési intézmények programjain készített képekkel lehet nevezni, a Ha az erősítő mesélni tudna című esszépályázatra pedig a települések könnyűzenei múltjának feltárását és dokumentálását elősegítő munkákat várják a szervezők.
A sajtótájékoztatónak helyet adó, a jövőre fennállásának századik évfordulóját ünneplő Csili Művelődési Központ igazgatója, Várhalmi András kiemelte, hogy a kultúrházak régen is jelentős szerepet töltöttek be a közösségek életében, hiszen nem egy intézmény szolgált később híressé vált együttesek első fellépő helyszínéül.
Erre emlékezve a tájékoztató végén felavatták a pesterzsébeti művelődési házban azt az emléktáblát, amely a Cseh Tamás Program kezdeményezésére, a Poptörténeti Emlékpontok projekt keretében készült. A tábla annak állít emléket, hogy a Csili a hatvanas évektől kezdődően szolgált a magyar beat-, rock- és popzenekarok legismertebb koncert- és próbahelyszínéül. Ez a tábla a negyedik emlékpont Budapesten az egykori Ifipark helyszínén, a Várkert Bazárban, az egykori Bosch Klub épületénél és a Lágymányosi Közösségi Ház tiszteletére állított tábla után.