A magyar iskolák megtartásának fontosságát hangsúlyozta a Felvidéken a köznevelési államtitkár a témában csütörtökön a fővárosban rendezett tanácskozáson.
Czunyiné Bertalan Judit a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Rákóczi Szövetség konferenciáján felidézte a magyar iskolarendszer több mint ezer éves múltját, és azt mondta: a magyar iskola mindig a nemzet bölcsője is egyúttal. Az iskola a nemzetmentés helye is a Kárpát-medencében - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: az oktatás nem csupán szakmapolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés. Az iskola nemzeti ügy, minden magyar felelős minden magyarért - összegzett az államtitkár, aki azt kérte: az iskola ügy legyen olyan közös ügy, ami mellé odaállnak.
A magyaroknak nem róhatja fel senki, ha a magyar gyerekek a legfontosabbak a számukra, és ez igaz az anyaországon belül és a kívül is - mutatott rá, és az egyetlen lehetséges útként a magyar nyelv megtartását említette. Sajnos bizonyos szórványterületeken ebben nem állnak jól, és közel száz iskolában veszélyben van a magyar nyelvű oktatás az alacsony gyermeklétszám miatt - hívta fel a figyelmet. Fontosnak nevezte a beiratkozási ösztöndíjakat, emellett képessé kell tenni arra is az iskolákat, hogy biztosítsák: nem kerül versenyhátrányba a gyermek, ha oda íratják. Kitért arra is: egy erős identitású közösség könnyebben vészel át gazdaságilag nehezebb időszakot is.
Grezsa István miniszteri biztos az alkotmányt idézte, amelyben rögzítették: kötelezettséget vállalnak minden magyarért. A szlovákiai magyar oktatás esetleges negatív változásai katasztrofális eredménnyel járhatnak - figyelmeztetett, és arra is kitért: a minőség javítása elengedhetetlen. Az is kulcskérdés, hogy magyar etnikai pártként a Magyar Közösség Pártja ott legyen a szlovák törvényhozásban - tette hozzá.
Szólt még arról, hogy 258 alapiskolában mintegy 29 ezer diák tanul, s idén 3575 elsős gyermek kezdte magyar iskolában tanulmányait. A magyar államnak ugyanakkor minden segítséget meg kell adnia, akár iskolabusz, akár iskolaépítés formájában - jelentette ki a miniszteri biztos.
Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke azt mondta: a magyar-magyar párbeszédre nagyon nagy szükség van. Kiemelte: nem csupán szakmai kérdésről van szó, hanem a felvidéki magyarság megmaradása tét. Az utolsó két népszámlálás adatai riasztóak, ha nem fognak össze, ha máshol nem, az oktatásban, beláthatatlan következményekkel kell számolni - mutatott rá. Kijelentette: aki komolyan gondolja, minden magyar felelős minden magyarért, és hogy az utolsó órában vannak, az részt vesz az összefogásban.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke kiemelte: a magyarság jövője elsősorban attól függ, sikerül-e a magyar oktatást megtartani és megerősíteni. A szülőket arról szeretnék meggyőzni, hogy gyermekük jövőjét akkor szolgálják a leginkább, ha magyar iskolába íratják őket. Az is fontos ugyanakkor, hogy a magyar iskolába járó diákok tanulmányaik során folyamatosan élvezzék az anyaország segítségét, támogatását - fejtette ki az elnök.
A Rákóczi Szövetség legfontosabb célja, hogy a magyar iskola melletti döntésre bírják a szülőket, ennek egyik fő eszköze a beiratkozási program, amelyet igyekeznek folyamatosan bővíteni és ma már nem csak a Felvidéken biztosítják, hanem Erdély bizonyos részeire és Kárpátaljára is kiterjesztették - mutatott rá Halzl József, aki jelezte: idén 250 önkormányzat csatlakozott a programhoz és igyekeznek minél több civil szervezetet is mozgósítani.
Kántor Zoltán a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója rámutatott: az oktatáspolitika területe a politikai kérdésektől nem választható el, együtt kell kezelni. Szavai szerint összehangolt politikára van szükség a magyar iskolák, magyar hallgatók megtartásához, ugyanakkor az autonómia számos eleme megvalósítható, különösen az oktatás területén.