2015. május 4.
A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor tavaly májusban az internetes szövegvilágra összpontosított, ezúttal pedig az irodalomról szóló könyvek világába vezet. A modern magyar irodalom története című, tanároknak, diákoknak, érdeklődő olvasóknak szánt Grendel Lajos mű Bevezetőjéhez tesz föl kérdéseket. Íróként és tanárként szól a néhol meglepetésként ható, újraolvasott művekről. Bevezetője megosztja a műhelytitkokat is: miért és hogyan választott vagy éppen hagyott el szerzőket, műveket; magyarázza, hogy azokat az alkotásokat választotta, amelyek az idő múlásával sem veszítettek érdekességükből, eredetiségükből, párbeszédképességükből. A szöveghez 12 feladat tartozik, melyek a közölt tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzői gondolatmenet megértésére vonatkoznak; a Bevezető közvetlen, személyes, egyúttal a tudományos-népszerűsítő igényt is kifejező stílusára kérdeznek rá. A vizsgázó végül állást is foglalhat, ajánlaná-e elolvasásra Grendel Lajos fiataloknak is szánt művét.
A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak 3 órában. Az Érvelési feladatban – Seneca antik római filozófus műveiből vett idézet kapcsán – a vizsgázó „Az idő a miénk” címmel fejtheti ki hétköznapi tapasztalataira, olvasmányaira is hivatkozó, a Seneca szövegből vett megállapítással egyetértő vagy azt vitató véleményét; érveiben, példáiban utalva az időhöz való viszonyunkra is. Az Egy mű értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazza. A megadott szempont a hétköznapi életképben ábrázolt emberi kapcsolatok groteszk megjelenítésére, a családtagok viselkedésének értelmezésére, az elbeszélői hang stílusára vonatkozik. Az Összehasonlító elemzésben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című alkotásának összevetése szerepel, a szemlélődő, tűnődő lelkiállapot beszédhelyzetének középpontba állításával. A feladat kéri a képalkotás, a költői gondolatmenet, a szerkesztésmód sajátosságainak feltárását is.
Az emelt szintű írásbeli érettségi 4 órában négyféle feladatot tűz ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a vizsgázóknak mind a négy feladatot meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érő Nyelvi–irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája című kötet Előszava. A 11 feladat – a szöveg megértésén és egyes állításainak önálló, kreatív értelmezésén, sőt megvitatásán túl – nyelvi (stilisztikai, retorikai, grammatikai) és irodalmi, átfogó kulturális ismereteket vár el (ilyen pl. az Előszóban felvetett kérdésekhez kapcsolódó versrészletek alapján a szerzők azonosítása, a könyvnyomtatás és a digitális közlés jelentőségének kifejtése). Az Egy mű értelmezése feladat (25 pont) Lator László Régi fénykép című alkotásának elemzése. A vers egy kép sajátos leírása; az értelmezési szempont a látvány versbeli megjelenítésének feltárását kéri. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) a vizsgázók az irodalom nagyjainak magánéletéről, szerelmi kapcsolatairól, házasságairól szóló művek népszerűségének lehetséges okairól érvelhetnek, és az e témához tartozó tények, kérdések ismeretterjesztő vagy akár oktatási célú felhasználása kapcsán fejthetik ki véleményüket. A feladatot felvezető szöveg a Madách Színház Én, József Attila/József Attila szerelmei című színlapjáról idézett összefoglaló. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája annak kifejtése egy hozzászólásban, miért érdemes elmenni lakásszínházba mint új, a megszokottól eltérő színházi térbe, vagy miért tartózkodnánk e műfajtól.
Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető. Helyesírási szótár használata engedélyezett.
Az elemzésre szánt szövegeket mindkét szinten tartalmazzák a feladatlapok.