A védőnők a családok otthonában látnak el közfeladatot, olyan lehetőségeik vannak a családok megerősítésében, amellyel támaszai nemcsak az egészségügynek, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma teljes felelősségi területének is - mondta a tárca köznevelésért felelős államtitkára pénteken Kisbéren.
A védőnői szolgálat létrejöttének 100. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat első vidéki állomásán Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője hozzátette, az elkövetkezendő években az lesz a köznevelési rendszer legnagyobb kihívása, hogy miként tud választ adni az iskolában megjelenő társadalmi és családi helyzetek kezelésére.
"A védőnők családtörténetet látnak, pontosan látnak időben jelezhető problémákat, és egészségügyi végzettségük okán a lehető legkorábban képesek arra, hogy orvosokkal együtt figyelmeztessenek, ha az iskolába lépéskor a tanulási képességeket befolyásoló jelenséget tapasztalnak" - hangsúlyozta az államtitkár.
A témában Lengyel Györgyi, az EMMI közigazgatási államtitkára nyilatkozott a kormany.hu-nak
Ünnepi beszédében Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára hangsúlyozta: a magyar védőnői szolgálat Európa egyedülállóan szervezett, magas szintű szakmai tudást és páratlan emberi erőforrást mozgósító intézményévé vált. Nemcsak a múltban volt szükség rá, de szükség van rá a jelenben is, és szükség lesz rá a jövőben is.
Magyarországon a védőnői képzés 1915 novemberében indult el, miután az 1915. június 13-án létrejött Országos Stefánia Szövetség célul tűzte ki a csecsemőhalandóság csökkentését, a születésszám növelését, ezáltal a népesség számbeli erősítését, valamint tudatlanság és a babona elleni küzdelmet.
A második világháború után átalakult a rendszer, létrejött a védőnői szolgálat, amely ma is állami keretek között működik. A védőnői képzés 1975-ben főiskolai rangra emelkedett, és a közelmúltban alakult át egyetemi szintű képzéssé. 2014-ben a magyar védőnői szolgálat nemzeti érték címet kapott.