Lettország és Magyarország azonos történelmi tragédiákat szenvedett el, és ez jó alap lehet az összefogásra, a közös jövő építésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára Rigából telefonon nyilatkozva az MTI-nek.

Latorcai Csaba egy rigai holokauszt-megemlékezésen vett részt, amelyen a lett külügyminiszterrel együtt felavatta a Lettországba deportált magyar zsidó nők emlékművét.

Fotó: EMMI

Az államtitkár hangsúlyozta: mindkét nemzetet sújtotta mind a náci, mind a kommunista diktatúra. A közös történelem pedig jó alap lehet arra, hogy a két nemzet közösen nézzen szembe és küzdjön meg a "legkomolyabb európai kihívásokkal".

Hozzátette: nemcsak a negatív tapasztalatok azonosak, hanem az a zsidó-keresztény hagyomány is, amely mindkét nemzet kultúráját összefogja, és amely az egyetlen jövőképet is jelentheti Európa számára.

Latorcai Csaba felidézte: több ezer magyar zsidó nőt deportáltak Auschwitzon keresztül Lettországba, jórészük a munkatáborokban lelte halálát, sokan pedig azokban a halálmenetekben vesztek oda, amelyeket a Német Birodalom felé indítottak a németek a Vörös Hadsereg közeledésének hírére.

Beszélt arról is, hogy jelenleg is zajlanak a magyar zsidó áldozatok számát és személyazonosságát vizsgáló lettországi kutatások.

Az emlékművet Valda Maléja lett szobrásznő álmodta meg, aki a gipsz tervet még elkészítette, de a szobor átadását már nem élhette meg. A talpazattal együtt két méter magas emlékmű két, egymásba roskadó női alakot formáz, az egyik nőalak a reménytelenséget, a másik a kiszolgáltatottságot szimbolizálja.

Lettországban július 4-én tartják a holokauszt lettországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1941-ben az országot megszálló németek ezen a napon gyújtottak rá egy zsinagógát a benne imádkozókra.

A holokauszt idején mintegy 70 ezer zsidó származású lett embert gyilkoltak meg, megöltek továbbá 25 ezer nyugat-európai zsidót, akiket a nácik ide deportáltak az ország megszállása után. Latorcai Csaba elmondta azt is, hogy lettországi látogatása alatt tárgyalásokat folytatott a lett kulturális minisztériumban a két ország állami, önkormányzati kulturális intézményeinek együttműködéséről.

Terveik szerint a közeljövőben konkrét kulturális együttműködési megállapodást köt egymással a két ország. E megállapodás célja egyrészt közös képzőművészeti alkotások létrehozása, finanszírozása és az ehhez szükséges infrastrukturális háttér kialakítása.

Másrészt a művészeti intézmények együttműködésének előmozdítása, különös tekintettel a zenei intézményekre. Harmadrészt közös kulturális turisztikai projekteket szeretnének kidolgozni európai uniós források felhasználásával.