Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a roma tehetséggondozás terén a Snétberger Zenei Tehetség Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nevében Balog Zoltán miniszter hétfőn Budapesten.
A tehetség nem ismeri a szociális hátteret, egy szegény gyermek ugyanúgy lehet tehetséges, mint egy gazdag tehetségtelen - fogalmazott a megállapodás aláírása után Balog Zoltán, aki szerint a Snétberger Központ által végzett munka két fontos területet, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze.
A megállapodás szerint a felek elsősorban a fiatal hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek felkutatása, intenzív zenei képzése, munkaerőpiaci képességfejlesztése, mentorálása, utógondozása ás karriertanácsadása terén működnek együtt. A szerződés értelmében a minisztérium ezeken a területeken bevonja a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabályok előkészítési folyamatába a Snétberger Központot.
A kormány elsősorban a felsőörsi iskola fenntartásban, ösztöndíjak finanszírozásában és koncertlehetőségekkel a tehetséges roma fiatalok magyarországi és európai megismertetésében tud segítséget nyújtani - hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a Snétberger Központ "nem várja meg, hogy a világvégéről is odajöjjenek a hátrányos helyzetűek, akiknek még talán úti költségre sincs pénzük, hanem ők mennek el a megyeközpontokba, a családokhoz".
Az MTI-nek kiemelte azt is: meggyőződése, hogy a megfelelő zenei nevelés jó hatással lehet a diákok iskolai eredményeire. Azonban ahhoz, hogy a fiatalok ne kényszerként, hanem élményként éljék meg a zenélést és az éneklést, olyan hiteles művésztanárokra van szükség, mint a Snétberger Központ munkatársai, akik rengeteget segíthetnek módszereik átadásával.
"Nagyon fontos az alapítványunk számára, hogy a kormány áll mögötte" - fogalmazott az eseményen Snétberger Ferenc Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, aki szerint a megállapodás segíthet még több tehetséges roma fiatal felkutatásában. Hozzáfűzte: a hat éve működő intézményből eddig mintegy harminc hallgatót vettek fel felsőoktatási intézményekbe vagy konzervatóriumba, ami egy nagyon jó arány.
A rendkívül intenzív, évi 12 hetes kurzusokon a gyerekek nem csupán hangszeres játékot, hanem többek között klasszikus zenetörténetet és zeneelméletet, valamint dzsesszelméletet is tanulnak - hangsúlyozta Snétberger Ferenc. Kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegény környezetből érkező tehetségeket hangszervásárlással is segítik, emellett nagyon fontos a biztatás, mert többnyire nagyon kicsi a gyerekek önbizalma.