A környezetvédelmi világnapon, június 5-én megtartották a Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos megnyitó ünnepségét.
A kenyér több mint étel, a kultúra része - hangsúlyozta az Életkert Pavilont megnyitó Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere hozzátette, Magyarországnak van mit megmutatnia - ilyen a vízkincs, a gyógyturizmus és az élelmiszerkincs -, és az ország vigyáz is ezen értékeire. A Kodály Zoltán által is feldolgozott, Sej, Nagyabonyban című népdalt elénekelve a miniszter kiemelte: miként egykor a "Majlandba" vitt magyar bakák, "vágyunk az idegen tájakra, de azért mégis hazahúz a szívünk".
Balog Zoltán felidézte, hogy a magyar iparosok már az 1851-es világkiállításon jelen voltak Londonban, majd remekül szerepelt a világkiállításokon Eötvös Loránd, Jedlik Ányos és Munkácsy Mihály, később pedig a sevillai és hannoveri magyar pavilonok arattak sikereket. Ennek a pavilonnak helye lesz Szombathelyen - emlékeztetett arra, hogy az expó október 31-i zárása után az építményt a vasi megyeszékhelyen állítják fel, hogy ott látogatóközpontként üzemeljen.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a világkiállítás mottóját - "Táplálni a világot, energiát adni az életnek" - idézve elmondta: az Életkert Pavilon tematikája az egészséges élelmiszerek és az édesvíz-készlet jelentőségét hangsúlyozza. Beszámolója szerint a Nemzeti vidékstratégiában sikerült lerakni a többfunkciós mezőgazdaság, környezet- és tájgazdálkodás alapjait, amely úgy állít elő értékes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, valamint helyi energiát és nyersanyagokat, hogy közben megőrzi talajaink minőségét, ívóvízbázisainkat, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. A magyarság egyedülálló kultúrát hozott létre a Kárpát-medencében, ezt jeleníti meg a hungarikumok gyűjteménye, amely jelenleg 48 értéket tartalmaz. Közülük a pavilonban is feltűnik például Zsolnay kerámia, de bemutatkoznak a magyar vizek és borkiválóságok is - jegyezte meg.
Fazekas Sándor tárcája legfontosabb eredményeként emelte ki, hogy a magyar mezőgazdaság négy év alatt 42 százalékkal növelte kibocsátását, Magyarország pedig elsőként fogadott el a GMO-k teljes tiltására vonatkozó törvényt. A kormányzat támogatja a családi gazdálkodókat is, így a helyi termelés és értékesítés összekapcsolódásával új életminőség születik - fejtette ki a miniszter, hozzátéve: a magyar pavilonban is elsősorban a kézműves élelmiszerek mutatkoznak be.
Szőcs Géza kormánybiztos emlékeztetett: a "házavató bulit" a környezetvédelmi világnapra időzítették, szombaton pedig a környezetvédelmi kérdések világszerte elismert szakértőinek részvételével rendeznek konferenciát a pavilonban. Az épület központi részén áll az a Zsolnay kerámia, amely csodával határos módon átvészelte az 1906-os Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának leégését, majd több mint 100 év lappangás után nemrég tűnt fel ismét, mellette helyet kapott a Bogányi Gergely által kifejlesztett zongora és a C-vitamint felfedező Szent-Györgyi Albert mellszobra, illetve a mennyezeten számos paprikafüzér is.
A következő hetekben az Életkert Pavilon többek között népzenei, néptánc- és világzenei bemutatóknak, vásároknak és játszóháznak ad otthont, emellett megtekinthető a Magyar Fotográfusok Háza fiatal fotográfusainak kiállítása is, de fellépnek majd a Virtuózok program zenészei is, a Bogányi-zongorát pedig olasz és magyar zeneakadémisták szólaltatják meg számos alkalommal.
A milánói expó május 1-jétől október 31-ig tart; a rendezvény fő témája az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés, melynek központi gondolata a Földön mindenki számára hozzáférhetővé váló egészséges, biztonságos és megfelelő élelmiszer biztosítása. Az expót naponta mintegy 200 ezren látogatják; a szervezők a kiállítás hat hónapja alatt mintegy 20 millió látogatót várnak a rendezvényre.