A református egyháznak még ma is adóssága van Ravasz László református püspökkel szemben, de talán még több a magyar szellemi és közéletnek - fogalmazott az emberi erőforrások minisztere pénteken Leányfalun.
Balog Zoltán a Ravasz László születésének 135. és a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján azt mondta, a református közéletiség része Magyarország politikatörténetének, de általános kultúrtörténetének és szellemi-lelki történetének is, amelyből nemcsak tanulni lehet, de "kötelességünk, hogy a magunk szerény képességeivel ezt folytatni tudjuk".
A miniszter kiemelte: Ravasz László az egyik legfontosabb magyar református személyisége a 20. századnak. Legfőbb mondanivalója mindig az volt, hogy az élet egyik nagy célja "a világ zűrzavarain felülemelkedő keresztyén jóság". Egyik prédikációjában arról beszélt, hogy az élet a maga egészében "becsületügy"; "nem szabad elvetni, nem szabad elprédálni, nem szabad eladni vagy eldobni".
Balog Zoltán szólt arról is, hogy Ravasz László a magyar reformátusoknak a határok fölötti egységét nemcsak kifejezte, hanem őrizte, képviselte és erősítette is. Trianon után képes volt megtalálni az új küldetést, a megmaradás útjait. Életében mindenkor jelen volt a keresztyén ember felelősségtudata Isten és ember előtt, és emellett egy erős kálvinista tudat.
A miniszter idézte Makkai Sándor írót, református püspököt, aki azt mondta: a lelki egyház "kötelezett, de képes is arra, hogy a politikai nemzetből lelki nemzetet neveljen". A nemzet lelki és szellemi közösség is, az egyház feladata, hogy így szolgálja a közösséget, és ez lett Ravasz László programja is Trianon után - tette hozzá.
Boross Péter volt miniszterelnök emlékező beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy "a sokat vállaló, magyar lélekkel hadakozó, aztán elnémított személy körül nagyon csendes a levegő".
A volt miniszterelnök szerint nem sokat okítják a mai nemzedéket arra, hogy milyen nagyszerű elődei voltak az elmúlt évtizedekben. A reformáció 500. évfordulója és az ahhoz kapcsolódó programok ezért fontosak - mutatott rá. Beszélt arról is, hogy az első minden magyar számára a megmaradás parancsa. Ravasz László szavaira utalva úgy fogalmazott, hogy a magyarság tény, érték és küldetés.
Hozzátette, a legfontosabb dolog a nemzet egységbe tömörülése, s a legnagyobbak, akik közé Ravasz László is tartozott, az utolsó erejükkel is védelmezték azt az eszményt, "melynek végső kicsúcsosodása csak az lehet: magyarként megmaradni mindenáron".
A Sorg-villában látható kiállítás Ravasz László (1882-1975) leszármazottainak szakmai vezetésével, aktív közreműködésével készült. A tárlat kurátorai a püspök unokái, dédunokája: Bibó Borbála, Szacsvay Éva és Tegzes Orsolya.
Az életutat bemutató kiállítással magyarországi és határon túli magyarlakta települések művelődési intézményeibe, egyházi iskolákba, cserkészotthonokba kívánnak eljutni.