Magyarország nem fogadja el a kötelező betelepítést, de a határok védelmével és más módon részt vállal az európai szolidaritásból - mondta Berlinben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A miniszter – aki az Országgyűlés Magyar–Német Baráti Tagozatának küldöttsége élén látogatott a német fővárosba – az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "a német–magyar kapcsolatok normalitása az életünk része", és a menekültügyben képviselt eltérő álláspontok nem járhatnak a politikai mellett történeti-kulturális és gazdasági dimenzióval is rendelkező kapcsolatok gyengülésével vagy lazulásával.

Ezt vallja a delegáció legmagasabb rangú tárgyalópartnere, Peter Altmaier, a kancelláriát vezető miniszter is, aki "nagy barátja Magyarországnak, és most is elmondta, mennyire fontos számára a német–magyar barátság" – tette hozzá Balog Zoltán.

Rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfő és Helmut Kohl volt német kancellár múlt heti találkozója is "a kapcsolatok erősségét szimbolizálta", és azt, hogy "támogatjuk (Angela Merkel) kancellár asszonyt mindenben", ami egy "jobban működő" Európához vezet.

Magyarország "szolidáris mindazokkal, akik a migránsválság terheit hordozzák", és hajlandó részt vállalni a terhekből, "de szeretnénk mi magunk eldönteni, hogy ezt milyen módon tesszük. Bízom benne, hogy ez is megértésre talál" – mondta Balog Zoltán.

A menekültkérdés megközelítésének változásairól szólva kiemelte: a kötelező betelepítés ügyét leszámítva "ma már mindenki azt mondja, amit Magyarország az első perctől kezdve mondott", azt hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről, és a menekülteknek a hazájuk térségében kell segíteni. "Lehetne bennünk egy kis elégtétel, vagy akár káröröm, de a probléma túl súlyos" ehhez – mondta Balog Zoltán.

Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, a küldöttség tagja kiemelte: a baráti tagozat a hasonló látogatásokhoz képest most igen magas szintű küldöttséggel jelenik meg Berlinben – harmadik tagja Ritter Imre, a német nemzetiség magyar parlamenti szószólója –, és ez hozzájárul olyan problémák orvoslásához, amelyek az utóbbi hónapokban a nyilvánosságban is megmutatkoztak.

A menekültválság ügyében az eltérő álláspontok jelentős gondot okoztak a két ország politikai kapcsolatában, de mindkét fél részéről látható, hogy a viszony "teljes normalizálása a cél" – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a stabilitás elsőrendű fontosságú a magyar–német kapcsolatokban a politikai és a gazdasági szinten is, ezért folyamatos párbeszédre kell törekedni.

Kellenek politikai ciklusokon átívelő és kormányzati berendezkedéstől független ügyek is, amelyek "a két országot kötik össze, és nem egyszerűen a kormányokat" – fogalmazott Hiller István. Ilyen például a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem ügye, hiszen az első Orbán-kormány idején kezdődött és a baloldali kormányok is felkarolták, és az intézmény közös, magyar-német finanszírozással működik – fejtette ki.

Úgy vélte, a menekültválság körüli feszültségeket enyhítheti, ha sikeres lesz az EU-Törökország megállapodás. Az első tapasztalatok pozitívak, de föl kell készülni arra, hogy hosszú távú kihívásról van szó. A menekültkérdés "folyamatosan velünk lesz, ezért úgy kell erre a megoldásra tekinteni, hogy érdekünk a működtetése, mert hozzájárulhat a tényleges megoldáshoz" – mondta Hiller István.

Az Országgyűlés Magyar–Német Baráti Tagozatának küldöttsége kétnapos látogatásának első napján Peter Altmaier mellett tárgyalt Martin Kotthausszal, a külügyminisztérium európai igazgatójával. A delegáció pénteken Hartmut Koschykkal, a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottjával és Johannes Singhammerrel, a szövetségi parlament (Bundestag) alelnökével tárgyal.