December 10. az emberi jogok világnapja. Magyarország Kormánya tiszteletben tartja az ENSZ által 1948-ban életre hívott világnap eszmeiségét, és elkötelezett az emberi jogok érvényesülése iránt.
Magyarország Kormánya határozott lépéseket tett és számos fontos intézkedést hozott annak érdekében, hogy minden magyar állampolgár élhessen az őt megillető jogokkal.
A kormány 2012-ben megalakította az Emberi Jogi Munkacsoportot, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon és konzultációt folytasson a civil szervezetekkel, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, valamint alkotmányos szervekkel.
A munkacsoportot a 2014-es kormányalakítást követően a kabinet újraalakította. A hazai intézményi koordináció mellett a nemzetközi felülvizsgálatban is fontos előrelépéseket tett a Kormány. 2011-ben magyar részről is sor került az ENSZ Egyetemes Emberi Jogi Felülvizsgálatára (UPR), melyre Magyarország önkéntesen vállalta félidős jelentés benyújtását is – ez 2014 májusában történt meg.
A szociális alapjogokat meghatározó és deklaráló Európai Szociális Kartát hazánk 1991-ben írta alá. A Karta rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló beszámolókkal Magyarország az előző kormányok alatt késedelemben volt. Az Európa Tanács nagyra értékelte, hogy 2013-ban Magyarország három nemzeti jelentés benyújtásával többéves lemaradást hozott be.
Elkötelezetten dolgozunk a gyermeki jogok védelméért, számos lépést tettünk a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítása érdekében. Kiemelten védjük gyermekeinket az elektronikus médiában rájuk leselkedő veszélyektől. 1991-ben csatlakozott hazánk az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezményhez, és a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló és a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló fakultatív jegyzőkönyveket hazánk 2009-ben ratifikálta.
A magyar kormány ötévente konstruktív dialógust folytat az Egyezmény végrehajtását felügyelő az ENSZ Gyermek Jogainak Bizottságával. Legutóbb 2014 szeptemberében sikeresen beszámoltunk Genfben az Egyezmény hazai végrehajtásáról, ahol a Bizottság semmilyen azonnali beavatkozást igénylő területet nem azonosított.
A kormány elkötelezett a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés és a kapcsolati erőszak megszüntetése iránt. Utóbbi 2013-ban önálló büntetőjogi tényállássá vált, így a kapcsolati erőszak azóta már kiemelt bűncselekménynek számít. A nemzetiségek jogainak legmagasabb szintű érvényesülését biztosítandó a 2014-es országgyűlési választást követően a 13 magyarországi nemzetiséget már nemzetiségi szószólók is képviselik, akik a parlamenti munkában részt vehetnek és saját nyelvükön szólalhatnak fel. A fogyatékkal élő emberek is a társadalom teljes értékű tagjai, ezért a támogatásukra fordított forrásokat a kormány 2010 óta folyamatosan növelte.
A szegregáció elleni kormányzati küzdelemmel, az európai romastratégia, valamint a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megalkotásával és folyamatos alkalmazásával fontos lépéseket tettünk az európai és magyarországi romák felzárkózásáért, ezáltal jogaik szélesebb körű érvényesítéséért, a Nemzeti Alaptanterven és kerettanterven keresztül pedig az emberi jogok és a demokrácia értékeinek megismertetéséért.