Közös kincs a tehetség, ha segítik a fiatalokat tehetségük kibontakozásában, a tudományokban, a művészetekben vagy a sportban elért sikereik az egész közösség hasznára is válhatnak - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán a Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért elnevezésű díjak átadásán a Magyar Nemzeti Múzeumban arról beszélt: a kormány azt akarja elérni a támogatásokon keresztül, hogy Magyarországon ne vesszenek, ne kallódjanak el a tehetséges fiatalok, és kibontakozásukat pénzügyi nehézségek ne akadályozzák.

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

Az idei díjazottak között volt Snétberger Ferenc gitárművész és a tehetséges, hátrányos helyzetű gyermekeket segítő Csányi Alapítvány.

A miniszter, párhuzamot vonva az ünnepségnek helyet adó intézmény és a fiatalokat segítők célja között, azt mondta: előbbi küldetése, hogy értéket őrizzen és mutasson be, míg a tehetséggondozók hitvallása az, hogy értékeket fedezzenek fel és segítsenek a kibontakoztatásukban.

Balog Zoltán arról beszélt, hogy a tehetséggondozást segítheti a pedagógusszakma presztízsének erősítése, ezért is indították el a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogramot. Jelezte: az elmúlt két évben 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályára jelentkezők száma, ez pedig - tette hozzá - a növekvő megbecsülést jelenti. Ismertette: tehetséggondozásra 2020-ig magyar és uniós forrásból több mint 6 milliárd forintot szánnak, elsősorban azokra a régiókra, ahol szükség van a felzárkózásra.

Kitért az Arany János tehetséggondozó programra is, amely - mint mondta - 15 éve bizonyítja, hogy érdemes és szükséges pluszerőforrást biztosítani a hátránnyal induló tehetséges fiataloknak. A most véget érő tanévben 2685 diák vett részt a programban.

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

A 2008-ban - húsz évre szólóan - elindított Nemzeti Tehetség Programot értékelve azt mondta, sikerült az Országgyűlésben konszenzust teremteni, a programot valamennyi párt támogatta, ennek köszönhetően évente 350 ezer fiatalnak segíthetnek tehetsége kibontakoztatásában.

Közös sikernek nevezte azt is, hogy mára Magyarországon a tehetséggondozásról nemzeti közmegegyezés alakult ki. Erre utalva közölte, tavaly 333 ezren ajánlották fel adójuk 1 százalékát a nemzeti tehetségprogramra, ez idei forrásként 2,8 milliárd forintot jelent.

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

Novák Katalin államtitkár, aki a miniszterrel közösen adta át a díjakat az Új Nemzedék Központ szervezésében tartott rendezvényen, arról beszélt, a tehetség olyan ajándék, amellyel nem csak élni lehet, de el is lehet herdálni, és az is lehet, hogy észrevétlen marad. Szavai szerint a pedagógusoknak, a segítő szakembereknek nagy a felelősségük abban, hogy reményt adjanak a tehetséges fiataloknak, és kitartásra neveljenek.

A Bonis Bona díjakat tehetséggondozó, tehetségfejlesztő és életmű kategóriákban osztották ki; idén először szervezeteket is lehetett jelölni.

Fotó: Bartos Gyula/EMMI

Életműdíjat vehetett át Szendrő Péter professzor, a gödöllői Szent István Egyetem egyetemi tanára, Snétberger Ferenc Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző és Singer János pszichológus, a budapesti Káldor Miklós Kollégium igazgatója.

Kiváló tehetséggondozó szervezetként díjat kapott a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány, a badacsonytördemici Színvonal a Művészetoktatásban, Tehetséggondozásban Tehetségpont, a Csányi Alapítvány a Gyermekekért, a szabadkai Vajdasági Tehetségsegítő Tanács és a Kutató Diákokért Alapítvány.

A Bonis Bona elismerést 2013-ban alapították, pénzügyi fedezetét a Nemzeti Tehetség Program biztosítja. Eddig 700-nál többen vehették át az elismerést.