Az oktatásban a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi - fejtette ki Balog Zoltán a Szabadság és felelősség elnevezésű, emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferencián.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a rendezvényt szervező Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke a rendezvény zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatában, doktrinerség nélkül kell nézni az emberi jogok helyzetét.
A kapcsolati erőszak a második Orbán-kormány időszakában lett büntetőjogilag szankcionált cselekmény, a romagyilkosságok kapcsán a 2010 utáni kormányzat állította helyre az áldozatok felgyújtott otthonait és eddig 70 millió forint támogatást fizetett ki a hozzátartozóknak, miközben az előző kormány csak a szájtépésben jeleskedett. Az oktatásban pedig a jelenlegi Nemzeti alaptanterv az erkölcstanoktatással és a szabadságjogok megismertetésével azt célozza, hogy a következő nemzedék érzékenyebb legyen az emberi jogokra, mint a jelenlegi - fejtette ki Balog Zoltán.
Balog Zoltán beszédét a közönség soraiból féltucatnyi demonstráló közbekiabálása szakította félbe, akik a minisztertől lehetőséget kaptak az iskolai szegregációt elítélő petíciójuk felolvasására.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által évek óta megrendezett konferencia az emberi jogok világnapjához kapcsolódik.
Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.