Nem történt meg "a létező szocializmus" nemzetközi diktatúráinak nürnbergi pere, ezért "törlesztenünk kell ezt az adósságot, és ki kell olvasztanunk a feledés és a közöny jégtömbjéből az elveszett generációk történetét" - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
A Szovjetunióba hurcolt magyar rabok és kényszermunkások emlékére a budapesti Nyugati téren felállított szabadtéri jégszobor-installáció és arcképcsarnok megnyitóján Balog Zoltán arra figyelmeztetett: kérdezni és beszélni kell a Gulágra elhurcoltakról, mert a kérdések nyomán kezdődhet el az adósságtörlesztés az áldozatoknak, meghurcoltaknak. Azoknak, akik kétszeresen is áldozatok, hiszen az elmúlt negyven évben sorsukat szégyellni valónak bélyegezték és elhallgatták - tette hozzá.
"Beszéljünk mindazokról, akiket a feledés közönye próbált továbbra is rabságban tartani" - kérte a miniszter, hozzátéve, hogy miközben olvad a közöny fala, mindenki "nézzen bele saját családja történetébe is", gondoljon az áldozatokra, és adja tovább történetüket.
Balog Zoltán kiemelte: a Gulág örök időkre szóló tanulsága, hogy az ember még ezek között a körülmények között is megmaradhatott embernek. A Gulágon, a különösen szélsőséges helyzetekben megmutatkozott, hogy milyen védelmet jelent "a neveltetés, a hit, a barátság, a nemzeti és a közösségi összetartozás, a családhoz, az otthonhoz történő ragaszkodás".
A létező szocializmus kialakításakor először elhurcoltak mindenkit, aki veszélyes lehetett az új rendszerre: diplomatákat, gazdasági szakembereket, hivatalnokokat, csendőröket, egyházi személyeket. Nem volt a társadalomnak egyetlen szelete sem, amely érintetlen maradt volna. Kárpátalján a magyar férfi lakosságot hurcolták el, Baranyában kollektív büntetésként a svábokat. Végül következett a málenkij robot, amelyre már válogatás nélkül hurcoltak el mindenkit, függetlenül attól, hogy ki volt vagy mit tett.
A legelképesztőbb azonban a náci koncentrációs táborokból felszabadított több ezer ember elhurcolása volt - tette hozzá a miniszter.
Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Gulág nem csak magyar tragédia, "keserű iróniával azt is mondhatnánk, internacionalista történet", közös sors az Elbától Vlagyivosztokig - fogalmazott. "Nem véletlen, hogy a bevándorlásügyben éppen a megszállt országok politikusai, vezetői gondolkodnak másképp, mint azok, akik hozzászoktak a szabadsághoz, és nem érzékelik a veszélyt, amit a nemzeti szuverenitás veszélyeztetettsége jelent" - tette hozzá Balog Zoltán.
A megemlékezésen köszöntőt mondott Simonffy Márta, Erzsébetváros alpolgármestere, részt vett rajta Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, valamint azok a túlélők, akiknek sorsát a kiállításon látható arcképcsarnok bemutatja.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.