Ellen kell állni az erőszaknak, a gonosznak, amely minden igaz vallás és minden igaz hit tagadása – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap este Budapesten.
A Budapesti Unitárius Egyházközség Temploma felszentelésének 125. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten Balog Zoltán kiemelte: Európa és a világ kereszténysége sokat tanult a testvérharcból, és ez a tudás ma újra aktuális. Újra időszerű a gondolat, hogy semmilyen hitet nem lehet erőszakkal terjeszteni vagy éppen elnyomni.
Azoknak pedig, akik vallási türelmetlenséget gyakorolnak, akik a vallás nevében alkalmaznak erőszakot, nem jár a tolerancia – fogalmazott a miniszter.
Ezek a napok a hit próbái – figyelmeztetett Balog Zoltán. A hit próbája, hogy milyen választ adunk mindarra, ami történt és ami történik újra és újra, hiszen ne legyünk olyan naivak, hogy úgy gondoljuk, nem lesz folytatása a párizsi merényleteknek – fejtette ki.
„A kérdés az, hogy hol van az az erő, amit szembeszegezünk a gonoszság hatalmával és erejével” – fogalmazott a miniszter.
Hozzátette: jó döntés volt megtartani a megemlékezést, mert ilyenkor a legjobb összejönni és imádkozni, keresni a közösséget, keresni egymás kezét, tekintetét. „Jó döntés együtt lenni, imádkozni és emlékezni az elődök hitére és imádságára” – mondta.
Balog Zoltán kifejtette: az unitárius egyház hitből él, abból a hitből, hogy "mindannyian Isten közelségében és szeretetében létezünk. Az unitáriusok hite erős, megtartották századokon át. A hit sajátossága pedig az, hogy „ha megtartjuk, akkor megtart minket”. A hit életet adott az unitáriusoknak napról napra, századokon át: az építkezés és a gyarapodás idejében éppúgy, mint amikor Erdély és a Kárpát-medence felett „bezárulni látszott az ég”.
Minden sötét felhő ellenére most is a gyarapodás ideje van. Magyarország, a magyar nemzet nem újulhat meg a vallási közösségek megújulása nélkül. Minden értékteremtő közösségre szükség van ebben az országban, a Kárpát-medencébe minden olyan közösségre, melynek tagjai hitből élnek, szeretik egymást és a közjót szolgálják – tette hozzá Balog Zoltán.
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke köszöntőjében hangsúlyozta: a vallás alapja az Isten és ember iránti feltétlen és önzetlen szeretet. A vallás nem lehet elválasztó, kizáró jellegű, hanem egybe kell kössön a „lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával és a türelmet gyakorló szeretettel”. Szavai szerint a vallás „testvéri szeretetbe kell, hogy vonja azt a sokarcú teremtett világot, melynek részesei vagyunk”.
Az unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy kemény próbatétel előtt állunk, „a hatalmi mámor, amely vallásos köntösben van jelen világunkban, fájdalmasan és keményen figyelmeztet”. Hozzátette: az unitárius közösség minden erőszakot, vallási türelmetlenséget és kizárólagosságot elítél.
A gálaest elején a résztvevők egyperces csenddel emlékeztek meg a péntek esti párizsi merényletek áldozatairól.
A rendezvényen jelen volt mások mellett Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos, Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), az V. kerület polgármestere.
Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el. Az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az Isten” felirat. Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Ez pedig az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett.
A Budapesti Unitárius Egyházközség 1881-ben alakult meg, a kolozsvári székhelyű Magyar Unitárius Egyház gyülekezeteként, mivel a kiegyezés után egyre több erdélyi unitárius család települt Budapestre. A közösség eleinte a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében tartotta istentiszteleteit. A Nagy Ignác utcai unitárius templomot 1888-ban kezdték el építeni Pecz Samu műegyetemi tanár tervei alapján. A templomot 1890. október 26-án szentelték fel.