Az auschwitzihoz hasonló emberirtásnak soha többé nem szabad megismétlődnie, mindig csírájában kell elfojtani a más népcsoportok iránti gyűlölet megnyilvánulásait – jelentette ki Balog Zoltán a náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott helyszíni megemlékezés előtt.
Magyarországot Balog Zoltán képviseli a kedd délutáni központi ünnepségen. A népes magyar küldöttségben jelen vannak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében Auschwitzba érkezett résztvevők is. A megemlékezésre 49 állam küldöttsége érkezett, köztük 12 államelnök – jelen van Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök is.
A túlélők egy csoportja délelőtt Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel együtt megkoszorúzta a „halál falát” az egykori auschwitzi koncentrációs tábor 11-es blokkja közelében. A csoport a megemlékezésen a jellemző kék-fehér csíkos kendőket viseli, amelyeken a politikai foglyokat jelölő piros háromszög látszik. Bronislaw Komorowski és a volt foglyok ezután a láger áldozataiért, a túlélőkért, valamint a világ békéjéért bemutatott szentmisén vettek részt az auschwitzi Párbeszéd- és Imaközpontban. A misét Stanislaw Dziwisz bíboros, II. János Pál néhai pápa volt titkára mutatta be Celestino Migliore apostoli nunciussal együtt.
A délutáni központi ünnepséget megelőzően Balog Zoltán „soha többé” szavakkal foglalta össze az auschwitzi tragédia tanulságát, rámutatva arra, hogy újra és újra felélednek azok a gyilkos eszmék, amelyek nevében embereket pusztítanak el csak azért, mert valamilyen népcsoporthoz vagy valláshoz tartoznak. „Mindig csírájában kell elfojtani a más népcsoportok iránti gyűlölet megnyilvánulásait, mert nem tudjuk, hány lépcső kell ahhoz, hogy ez megint egy történelmi katasztrófához vezessen” – mondta a miniszter.
A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta 430 ezret, ők alkották itt a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ Közgyűlése.