Az íróknak és az írótársadalomnak az a feladata, hogy a művészet és a kultúra nyelvén mondják el nekünk, olvasóknak, hogy kik vagyunk mi és kik lehetnénk - jelentette ki Balog Zoltán a 43. Tokaji Írótábor pénteki zárónapján. Az emberi erőforrások minisztere a tanácskozás résztvevői előtt elmondott záróbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az írók elsősorban az olvasóknak alkotnak, ezért nem szabad politikusként tekinteni rájuk.
"Azt várjuk el, hogy az általunk nem beszélt művészet és kultúra nyelvén mondják el, kik vagyunk és kik lehetnénk: emberként, a magyar nemzeti közösség tagjaiként és az európai zsidó-keresztény civilizáció részeként" - fogalmazott Balog Zoltán. A tárcavezető kifejtette: az íróknak sajátos nyelvezetük segítségével kell elmondaniuk, amit "nem tudok és tudok a körülöttem lévő és a tágabb világról, a magyar világról", szavakba kell foglalniuk a megszerzett tudást és az emberi ösztönt, illetve fel kell ébreszteniük a kíváncsiságot is.
"Ha nem vagyunk kíváncsiak arra, hogy a saját közösségünkön belül mit gondol, mit tesz, mit vár a másik, akkor fölösleges elvárásokat megfogalmazni" - mutatott rá a miniszter. Hozzátette, hogy kíváncsiság és rácsodálkozás nélkül nincs kultúra, irodalom és igazi közélet sem létezhet. Balog Zoltán beszédében az írótábor idei témáját, a nemzeti identitás és a globalizáció egymáshoz való viszonyát érintve kitért arra, hogy a lokalitás és az identitás szorosan összetartozó fogalmak, a népvándorlás pedig civilizációs kihívást jelent. "A civilizációs küzdelem a mobilitás lehetőségével életesélyeket és életveszélyeket, illetve egy olyan típusú identitásvesztést jelent, amivel eddig még nem találkoztunk" - fogalmazott az emberi erőforrás miniszter. Megerősítette, Magyarország szava számít a világban, ahhoz azonban, hogy "legyünk valakik ebben a globalizációs mérkőzésben, ahhoz előbb magunk számára kell lennünk valakiknek", önmagunk megismerése viszont nem lehetséges a kultúra nélkül.