Az emberi jogok tisztelete nemcsak jogi, hanem kulturális kérdés is - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere az emberi jogok közelgő világnapja alkalmából rendezett szerdai budapesti konferencián.
Balog Zoltán szerint a jogvédelem az emberi méltóság tiszteletének kultúráját is magában hordozza. Azt mondta, hiába hoznak törvényeket, hiába kényszerítik ki adott esetben a jogsérelmek orvoslását, ha az emberek nem tisztelik egymás szabadságát a hétköznapi életben, ez nem erősíti az emberi jogok helyzetét.
A miniszter szerint "nemcsak bírósági ítéletekre", hanem kultúrára, nevelésre van szükség az emberi jogok érvényesítéséhez.
Balog Zoltán "a hamis megközelítések" veszélyére figyelmeztetett, arra, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valamiről, amit emberi jognak tartanak, kiderül, hogy inkább árt annak, akinek segíteni szeretnének. Példaként a németországi prostitúció legalizálását és a migrációt említette, amelyek szerinte éppen az érintetteket hozhatják kiszolgáltatott helyzetbe. Az a szabadság, amely a szabadság elvesztéséhez vezet, az nem szabadság többé - fogalmazott Balog Zoltán. Szerinte a prostitúció legalizációja mint "a munkához való jog biztosítása" valójában intézményes kereteket adott az emberkereskedelemnek.
Arról is beszélt: a migráció emberi jogi hivatkozású támogatásából az embercsempészek húznak hasznot, az európai politika pedig nem képes megakadályozni a menekültek kiszolgáltatottságát.
A miniszter szerint azonban mégis védeni kell az emberi jogokat, akkor is, ha azokkal bizonyos esetekben visszaélnek, vagy ha azokat hatalmi törekvések hamis legitimizációjához használják fel. Az emberi méltóság tisztelete alapvető emberi kötelesség, és védelme minden állam egyik legfontosabb kötelezettsége, ahogy azt a magyar alaptörvény is rögzíti - szögezte le.
Balog Zoltán - utalva december 6-ára - megjegyezte, Szent Miklós püspök tekinthető emberi jogi harcosnak is, hiszen szót emelt a megalázó bánásmód és az emberkereskedelem ellen.