Az a kertépítés, amelybe az Állatkert belevágott, méltó az intézmény 150 éves történetéhez - hangsúlyozta Balog Zoltán a Fővárosi Állat- és Növénykert megnyitásának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy a kert egyik legfontosabb feladata, hogy kövesse és alakítsa az emberek és az állatok közötti viszonyt és egyfajta "Noé bárkájaként" átmentse az utókornak a természet csodáit. Ezért a már folyamatban lévő parkfejlesztés, a Pannon Park és a 2018-2019-ben elkészülő Biodóm építése, méltó lesz a 150 éves intézmény eddigi történetéhez - hangsúlyozta Balog Zoltán.
Balog Zoltán felidézte, hogy az Állatkert az egyik legrégebbi budapesti kulturális közintézmény, amelynek létrejöttét olyan intézmények előzték meg a fővárosban, mint a Magyar Tudományos Akadémia vagy a Magyar Nemzeti Múzeum. Alapítása hat évvel megelőzte például nemzetközi színtéren az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkét is - emelte ki a miniszter.
"Ez az elmúlt másfél évszázad jól mutatja, hogy nemcsak egy múló divatról volt szó annak idején, hanem egy nagyon is életrevaló, kulturális gondolatról, hiszen az itt dolgozók egy olyan hellyé tudták tenni ezt a kertet, amely azóta is töretlenül vonzza az embereket" - fűzte hozzá.
A miniszter elmondta, hogy a főpolgármesterrel egyetértésben a kormány úgy gondolta, a Liget-projektnek szüksége van egy olyan miniszteri biztosra, aki a kert- és tájépítészeti beruházásokat önállóan koordinálja, erre a feladatra Persányi Miklóst, az állatkert jelenlegi főigazgatóját kérték fel. "Persányi Miklós szakmai munkája és előélete biztosítja, hogy ezt a munkát a legmagasabb színvonalon fogja elvégezni" - tette hozzá.
Tarlós István főpolgármester felidézte a kert történetének legfontosabb mérföldköveit, majd kiemelte: a budapesti állatkert jelenleg Európa egyik legpatinásabb és legszebb, leglátványosabb állat- és növénykertje. Persányi Miklós főigazgató beszédében azt hangsúlyozta, hogy az állatkert másfél évszázaddal ezelőtt is ugyanazt jelentette, azt adta a fővárosiaknak, mint ma: egy olyan közösségi teret, amelyben a város "randevút ad természetnek".
Az igazgató méltatta az intézmény korábbi és jelenlegi munkatársait, akik az intézmény hírnevét öregbítették, és akiknek tudásának és szakértelmének köszönhetően az Állatkert jelenleg a leglátogatottabb fővárosi kulturális intézmény. Az évfordulóhoz kapcsolódva a rendezvényen bemutatták a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott jubileumi emlékérmét és a Magyar Posta által készített ünnepi bélyegblokkot is.
A 150 éves jubileumhoz kapcsolódóan az Állatkert több rendezvényt is szervez: kedden és szerdán a szokásosnál tovább, este 10 óráig lesz nyitva a kert, és zenés, játékos, családi programokkal, jelmezes múltidézéssel és "állati találkozásokkal" várja a vendégeket. Az én állatkertem címmel beszélgetések lesznek az Állatkert néhány körismert barátjával, köztük Csányi Vilmos etológussal, Dolák-Saly Róbert és Geszti Péter előadóművészekkel, valamint Németh Kristóf, Oroszlán Szonja és Pogány Judit színművészek mellett Ráday Mihály városvédővel.
A jubileumhoz egy szimpózium is kapcsolódik, amelyen állatkerti szakemberek tartanak szólalnak fel; érkeznek előadók például Hollandiából, Németországból, Svájcból, Olaszországból, Ausztriából, Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából és Izraelből. Az előadók között van Thomas Kauffels, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) elnöke is, aki a keddi ünnepségen köszöntötte a fővárosi intézményt.