Arany Jánosra azért emlékezünk, hogy nyelvi gazdagsága a 21. századi magyarságnak is tulajdona maradjon - fogalmazott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a 200 évvel ezelőtt született költőnek emléket állító Önarckép álarcokban című kiállítás megnyitóján a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), hétfőn Budapesten.
Balog Zoltán felidézte: egy internetes portál felmérése szerint Arany János 287425 szót használt költeményeiben, ebből csaknem 60 ezer egyedi szó. Egy átlagos értelmiségi ezzel szemben 25-30 ezer szót használ.
A kiállítás megeleveníti a halotti maszkká merevedett Arany János-arcot, elérhető közelségbe hozza a költő személyiségét és életművét - emelte ki a miniszter, aki szerint a mai világban, amikor nagy hiány van az Arany Jánoshoz hasonló példaképekből, nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a munkának a fontosságát.
Arany János példa arra, hogyan kell a szó nemes értelmében szolgálni, hogyan kell kitartóan és alaposan, nem pedig szeszélyeknek és divatoknak hódolva dolgozni - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki szerint Arany Jánosnak nem csupán tehetsége volt rendkívüli, hanem embersége is.
Arany János egy szegény földműves család rendkívüli szellemi képességekkel megáldott gyermeke volt, aki nem csupán fogadta a talentumokat, de fáradhatatlanul kamatoztatta is őket - fogalmazott a miniszter, aki kitért arra is: a kormány évente mintegy három milliárd forintot költ a költő nevét viselő, 17 évvel ezelőtt indított tehetséggondozó programra, amelyben ma tanévenként több mint négyezer középiskolás, egyharmad részben roma származású hátrányos helyzetű tanuló vesz részt.
Balog Zoltán elmondta azt is, az emlékévhez kapcsolódva nemzeti és Kárpát-medencei szintű "Arany-lázat" szeretnének ébreszteni, országszerte népmozgalom-szerű szerveződés zajlik a célra létrehozott emlékbizottság koordinálásával.
Arany János művészete mércét jelentett az utána jövő költő-író generáció legjobbjai előtt, a kortárs irodalom sem értelmezhető Arany János költészete, a magyar kultúrához való hozzájárulása nélkül - hangsúlyozta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Hozzáfűzte: kevésbé közismert ugyanakkor, hogy tudományos szervezőmunkája is kiemelkedő. Arany János 1865-1877-ig viselte az MTA titoknoki, vagyis főtitkári címét, ő intézte többek között a tudós társaság székházának építésével járó pénzügyeket is.
Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója kiemelte: a március 2-én indult Arany-emlékév fontos civilizációs üzenetet hordoz, egy olyan emberi minőségét, amelynek megértése nem a szlogenek, hanem a művek megismerése által válik lehetővé.
Az Önarckép álarcokban című kiállítás a személyes viszony kialakulását szeretné előmozdítani a látogató és Arany János költészete között - fűzte hozzá. Szörényi László irodalomtörténész úgy fogalmazott: a kiállítás "Arany János költészetének legbelső magját ragadja meg és érzékelteti a maga sajátos, muzeológiai és audiovizuális eszközeivel. Azaz a teljes önfeltárásnak, tehát önarcképfestésnek a lélek legmélyéről fakadó igényét, és egyúttal a lehető legrejtőzőbb szerepjátszás együttes vágyát, amely egyforma erővel és egyidejűleg jelenik meg Arany költészetében".
Az Önarckép álarcokban című kiállítás az eredeti kéziratok és személyes tárgyak mellett három dimenziós vetítést, zeneboxot és interaktív számítógépes pontokat is felvonultat.