Amikor a Gulág áldozataira emlékezünk, a terror minden formájára emlékezünk és emlékeztetünk, amely Magyarországnak veszteséget okozott - mondta az emberi erőforrások minisztere kedd este a budapesti Erkel Színházban.
Balog Zoltán a Gulágra elhurcolt áldozatok emlékére rendezett előadás előtt hangsúlyozta: nemet kell mondani a terror, a diktatúra, és "a társadalmi emberkísérletek minden formájára".
Nemet kell mondani arra, hogy egy csoport az emberek kontrollja nélkül, íróasztal mellett kiagyalt, "humanizmusba csomagolt, valójában nagyon is istentelen és embertelen eszmék nevében kísérletezzen emberekkel, családokkal, közösségekkel, nemzetekkel, közös Európánkkal és a világgal" - fogalmazott a miniszter, aki a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének szervezésével, lebonyolításával foglalkozó Gulág Emlékbizottság elnöke.
Balog Zoltán rámutatott: a Gulág - csakúgy, mint a koncentrációs táborok - globális katasztrófája azzal az alapvető morális tévedéssel kezdődött, amikor az ember a teremtés fölé helyezve magát Isten helyett akart dönteni jóról és rosszról, hitről és vallásról, kultúráról és életmódról, igazságról és hazugságról.
A miniszter szólt arról is, hogy az idén megalakult Gulág Emlékbizottság, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a hamarosan megalakuló 1956-os Emlékbizottság mind a tiszteletadás és a nemzeti közmegegyezés alakításának lehetséges helyei és eszközei. A nemzeti közmegegyezés arról, hogy a veszteségek közös veszteségeink, és az ellenállókra, a hősökre is együtt lehetünk büszkék.
Kérdés, "lesz-e elég bátorságunk, hogy időről időre felmutassuk - legalább nemzeti tragédiáinkra és sikereinkre emlékezve - mindazt, ami a szenvedésben és a túlélésben minden vitánk, minden különbözőségünk ellenére közös bennünk" - fogalmazott a miniszter.