A keresztény értékek kulturális, morális alapot jelentenek Európába számára - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tárcavezetője szerdán, Tihanyban egy vallásközi konferencián.
Balog Zoltán a Közös gondolkodás a jövőnkről című kétnapos tanácskozáson arról beszélt, meghatározó a jövő szempontjából, hogy a keresztény értékrend "élő erőforrás maradjon" Európában, hozzátéve, hogy az egyház részéről felmerülő morális igény, hogy "azok legyünk, akik vagyunk", hiszen így válhatunk szabad, alkotó nemzetté. A miniszter szólt arról is, hogy az ember globális felelőssége elsősorban abban áll, hogy a saját nemzete boldogulását szem előtt tartva mindent megtegyen a közösség boldogulásáért, s mindezt úgy, hogy más közösségek boldogulását ne veszélyeztesse, és anélkül, hogy elfogyasztaná a környezeti erőforrásokat a következő nemzedék elől.
Balog Zoltán azt hangsúlyozta, hogy a jó kormányzás elengedhetetlen feltétele a gazdasági növekedés mellett az emberi erőforrás állapota és a fenntarthatóság.
A migrációs helyzetről szólva Balog Zoltán azt mondta, hogy a kérdés sajátos közép-európai megközelítésében nagy hangsúlyt kap az önvédelem, a hit és a keresztény értékek védelme, amely a nyugat-európai gondolkodásban kevéssé vagy egyáltalán nem jelennek meg.
Soltész Miklós arról beszélt, hogy az ember természethez és hithez való viszonya jelentősen befolyásolja a jövő alakulását. Szavai szerint az ember felelőssége abban áll, hogy a múlt vallási örökségét át tudjuk-e adni az utódainknak.
Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta. Mint hangsúlyozta: az ember tönkreteszi az Isten alkotta világot, a vallási vezetők feladata ezért az, hogy a rájuk bízott embereknek "bizalmat adjanak".
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt hangsúlyozta, hogy a haszonelvűség elhibázott hozzáállás az emberiség részéről, hozzátéve, hogy az ökológiai problémákkal kapcsolatos kérdések megválaszolásához az élet alapkérdéseire kell először világos választ adni.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy az emberiségnek közös jövőben kell gondolkodni, mint ahogy a "romlás" is mindnyájunkat sújt, ezért közös gondolkodásra van szükség.
Hozzátette: a "mindent elvenni akaró ember" helyett a "begyakorlást" követő emberre van szükség, aki gyakorolja a kegyelmet, a felelősséget, a közös életet, és a reménységet.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi generáció az első, melynek sikerülhet felszámolni a szegénységet és az utolsó, amelynek sikerülhet megmentenie a Földet.
Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy az urbanizációnak és a népesség növekedésének beláthatatlan következményei vannak. Míg 1950-ben a világban 7 város volt, amelynek népességszáma meghaladta az 5 milliót, addig ez a szám mára 48-ra emelkedett - jelentette ki. A klímaváltozásról szólva elmondta, hogy az utóbbi 130 évben gyorsuló ütemben emelkedik az átlaghőmérséklet, az utóbbi egy esztendőben kétszeresen meghaladva az utóbbi évek növekedését.
A párizsi klímacsúcsról szólva azt hangsúlyozta, hogy ha ez a megállapodás nem született volna meg, akkor a század végére 4,7-6 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés következett volna be, a megállapodás eredményeként azonban felelősséget vállaltak a résztvevő országok, hogy 1,5-2 százalékos hőmérsékletemelkedést céloznak meg, ami nagy előrelépést jelent, de így is számos feladat vár még megoldásra.
Kőrösi Csaba szólt arról is, hogy a vízválság is az egész világot érintő, globális probléma, éppen úgy, mint a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó feszültségek kérdése. Mivel rendszerszintű problémákról van szó, melyek környezeti, társadalmi, gazdasági és pénzügyi jellegűek, ezért csak a rendszerszintű megoldás tekinthető véglegesnek - közölte Kőrösi Csaba. A megoldáshoz állami beavatkozásra, közösen elfogadott erkölcsi normára, valamint közös akaratra van szükség - hangsúlyozta.
Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója a környezet változásának migrációs hatásairól szólva elmondta, hogy a jövőben is folyamatosan kényszermigrációs mozgások várhatók, a megoldás pedig szavai szerint nem az, hogy a közegükből kiszakítva próbáljuk segíteni a vándorolni kívánókat. Hozzátette: minden érintett ország abban érdekelt, hogy a kontrollálatlan beáramlást elkerülje. A probléma kezeléséhez elengedhetetlen a jogrendszer szabályozása, ami a "reguláris mozgást" jutalmazza. Ezen túlmenően a megfelelő infrastruktúra kialakítása, valamint az érintettekkel történő felelős kommunikáció is nélkülözhetetlen - jegyezte meg.