A roma és a magyar nép kultúrája kölcsönösen hatott egymásra, illetve a két népben közös a hit, a hagyományok tisztelete és a család szeretete - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Roma Koordinációs Tanács hétfői budapesti ülésén.

Kásler Miklós úgy vélekedett: a magyarságra mindig jellemző volt az az ősi és keresztény tradíció, hogy méltányolta a Kárpát-medencébe érkező többi nemzetet és a békés együttélésre törekedett.

Ez volt mindig a jellemző a romák és a magyarok együttélésére - tette hozzá a politikus.

A miniszter kifejezte reményét, hogy a két nép az egyenjogúság alapján, egymás hagyományait kölcsönösen tiszteletben tartva képes a jövőben is együtt élni, egyenlőként és egyenrangúként. Ugyanakkor - folytatta - az egyenlőség nem egyformaság, mert az Isten minden embert egyéniségként teremtett. A liberális világszemléletnek pedig éppen az a legnagyobb hibája, hogy egyenlőséget hirdetve egyformává akarja tenni a világon élő embereket - fűzte hozzá. "Nem veszik észre, hogy az egyenlőség alapja nem a liberalizmusban van, hanem a Bibliában kell keresni" - fogalmazott Kásler Miklós.

Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos azt hangsúlyozta: Európában elsőként Magyarország vállalta fel a romaügyet, amelynek eredménye lett az európai roma keretstratégia megalkotása.

Ez egyben azt is jelentette, hogy a kormány 2010 után a "roma témát" a hazai és a nemzetközi prioritások közé emelte és a szociális kérdések mellé szorosan hozzárendelte a kultúrát is, illetve bekapcsolta az egyházakat is a koordinációba - mondta.

A változást jól mutatja, hogy miközben 2010-ben csupán egy romatelep-felszámolási program megvalósítására volt pénz, ma versenyeznek az önkormányzatok a rehabilitációs programokért - fűzte hozzá.

Mindennek nyomán, a "roma világ" szinte minden mutatójában, főleg a foglalkoztatás terén jelentős javulást értek el - mondta Balog Zoltán.

Farkas Félix, az Országgyűlés roma nemzetiségi szószólója azt mondta, hogy 2010-ig semmilyen előrelépés nem történt romaügyben, ám a kormányváltás után megkezdődött a cigány népesség hatékony felzárkóztatása.

A tanács létrehozásával pedig megkezdődött a leszakadó rétegek visszaemelése, a kirekesztettek integrációja és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. Továbbá a 2014-es 3 milliárd forintról 2018-ra 10 milliárd forintra nőtt a nemzetiségek támogatása - közölte. Mindez azt jelenti, hogy fontos Magyarországnak és a kormánynak a cigányság - hangsúlyozta a nemzetiségi szószóló.