A magyarok számára kulturális jelentőséggel bír a német nyelv elsajátítása - mondta november 14-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Külföldi Német Iskolák Világszövetsége és a Budapesti Német Iskola közös európai ülésének alkalmából.
Balog Zoltán a Budapesti Német Iskolában megrendezett eseményen hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben mennyire fontos volt a német jelenlét a magyar kultúrpolitikában, és ez a politikai rendszerváltás után is erős maradt.
A miniszter - aki korábban a rendezvénynek otthont adó oktatási intézmény tanára volt - megjegyezte: a magyaroknak a német nyelv kulturálisan meghatározott szükségszerűség, ezzel szemben az angol egy elsajátítandó kommunikációs eszközt jelent.
Az aktuális oktatáspolitikai kérdéseket, a szakképzés magyarországi helyzetét és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség kérdését is érintő pódiumbeszélgetésen Balog Zoltán arra mutatott rá, hogy a magyar diákoknak nagy mennyiségű tananyagot kell megtanulniuk az egyetemen, majd diplomaszerzés után olyan munkahelyekre is kerülhetnek, ahol nincs szükségük a megszerzett tudásukra.
A tárcavezető példaként említette a tanári diplomát szerzőket, akiknek több mint harminc százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. Úgy vélte, így kihasználatlan marad a megszerzett tudás, s ez mind az adófizetőknek, mind a kormánynak veszteség.
A munkaerő elvándorlásáról szólva a tárcavezető megjegyezte, hogy a magyarok munkavállalása Ausztriában, Németországban vagy Svájcban az Európai Unió természetes belső mechanizmusaihoz, a közös munkaerőpiac dinamikájához tartozik, és a kormány a jövőben sem szeretné kizárni ezt a mozgást.
Gabriel Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a panelbeszélgetésen azt mondta, a német vállalatoknak nagyon erős az elkötelezettségük a magyar munkaerőpiac iránt, és jelenleg mintegy 50 ezer tanuló vesz részt általuk támogatott szakmai képzésben. Úgy vélte, a Németországban a fiatalok körében tapasztalható alacsony munkanélküliségnek az az egyik magyarázata, hogy az oktatásnak világos helye van a gazdaságban, és a munkaerőpiaci kereslet egyensúlyban van a kínálattal.
Knáb Erzsébet, az Audi Hungária Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója a beszélgetésen kiemelte, hogy a vállalat győri üzemében 2001 óta folyik duális szakképzés - amelynek lényege, hogy az iskola és a vállalat közösen finanszírozza a tanuló oktatását -, és azóta több mint 1400 tanuló tett szakvizsgát. Az igazgató egyetértett Balog Zoltánnal abban, hogy Magyarországon a szakmunkáról és a szakképzésről kialakult negatív képet meg kellene változtatni.
Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, képzési programjaikkal fiatal munkavállalóiknak jövőképet és karrierlehetőségeket kívánnak mutatni. Emellett úgy vélte, mind Magyarországon, mind Németországban ideje lenne változtatni a családok azon felfogásán, hogy a gyerekeknek automatikusan egyetemre kell menniük, hiszen vannak egyéb alternatívák is.
A Német Iskolák Világszövetségének képviseletében jelen lévő Detlef Ernst arra mutatott rá, hogy oktatási intézményeiknek alkalmazkodniuk kell a helyi sajátosságokhoz.