A magyar ma is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket, és a délszláv háború elején elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülő embereket - jelentette ki Balog Zoltán az [http://www.ard.de/home/ard/ARD_Startseite/21920/index.html/]ARD[/] német országos köztelevízió szerda késő este sugárzott politikai vitaműsorában.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar emberek nem változtak meg, a jelenlegi válsághoz való viszonyulásukat és a "kulturális egyensúly" megmaradása iránti aggodalmukat pedig nem lehet megérteni a kelet-európai történelem ismerete nélkül.

Balog Zoltán az Anne Will című műsorban a muzulmán vallású emberek befogadása körül kialakult vitával kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség. Magyarország ennek a kötelességnek eleget is tesz, és az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be.

Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényeli, hogy határain belül ne változzék mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult. Magyarország szeretne ezzel a jogával élni - mondta a miniszter.

A válság nem magyar, hanem európai probléma, és a magyar kormány ugyan "keményebb" megoldásokkal igyekszik hozzájárulni annak megoldásához, de mindenben betartja az uniós és a nemzetközi jogi előírásokat - tette hozzá Balog Zoltán.

Kiemelte: különbséget kell tenni üldözöttek és az Európai Unióba a jobb élet reményében igyekvő emberek között, és minden tagországnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, befogad-e embereket az utóbbi csoportból, vagy máshogy oldja meg munkaerő-szükségleti, népesedési gondjait.

Az utóbbi hónapok fejleményeiről szólva kiemelte, hogy 200 ezer ember "rohanta le" az országot, az egyes európai fővárosokból kibocsátott "jelzések" pedig tovább növelték a "káoszt", és így nem lehetett valamennyi menekültügyi eljárást lefolytatni, hiszen a legtöbben távoztak. Rámutatott: 95 százaléka mindazoknak, akiket sikerült megkérdezni, azt mondta, hogy tovább akar menni Magyarországról.

A röszkei határátkelőnél szerdán történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta: "Nem mi támadtuk meg ezeket az embereket, hanem ők akartak olyasmit tenni, ami Magyarországon és Európában törvényellenes".

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a menekültválság kezelésével kapcsolatban úgy vélekedett, az a legnagyobb gond, hogy Magyarország nem kért támogatást az Európai Bizottságtól. Nem Magyarország által okozott problémáról van szó, de a gondokat uniós támogatással kezelve másmilyen képek jelennének meg a sajtóban a magyarországi állapotokról - mondta.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter hangsúlyozta: minden kritika mellett soha nem felejti el a magyarok hozzájárulását a német egység helyreállításához.

Elmondta: helyes törekvés a külső határok védelme, de ügyelni kell a "mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra", ez pedig nem sikerült.

Hozzátette: nyilvánosan és nem nyilvánosan számos alkalommal ajánlottak segítséget, azzal a céllal is, hogy ne érhesse bírálat a menedékkérőket befogadó állomásokat, táborokat, de a magyar fél nem élt ezekkel a lehetőségekkel.

Ugyanakkor az is világos, hogy a menekültválságot kiváltó problémák természetesen nem Magyarországon keletkeztek - mondta Thomas de Maiziere.

Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung című liberális lap belpolitikai rovatának vezetője egyebek között úgy vélekedett, hogy a magyar kormány nyilvánvaló módon megsérti a nemzetközi jogot, a genfi menekültügyi egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét és az Európai Unió alapjogi chartáját.

Katrin Göring-Eckardt, az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a menekülthullám még az ország újraegyesítése révén történt változásoknál is nagyobb mértékben átalakíthatja Németországot, és csak az ország közösségén múlik, hogy előnyös lesz-e ez a változás.